Magyar kutatók felfedezték, hogy miért okoz fáradtságot a sugárkezelés
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A közlemény szerint a daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sugárkezelést követően gyakran jelentkezik krónikus levertség, fáradtságérzet. A korábban elterjedt álláspont szerint ennek hátterében a nagyszámú sejtpusztulás miatt kialakuló gyulladásos állapot áll.
A folyamatot Hermann L. Andrea, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza és Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője irányította, húsz szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport vizsgálta.
Kutatásuk kiindulópontját David E. Fishernek, a Harvard professzorának egy korábbi megfigyelése adta, miszerint az ultraibolya sugárzás hatására a bőr pigmenttermelése mellett béta-endorfin − a szervezet sérülésre, stresszre adott válaszát szabályozó, fájdalomérzetet csökkentő hormonja − is felszabadul.
Nyolcévnyi kutatómunka eredménye
Az egyesült államokbeli partnerintézményeknél végzett, csaknem nyolc éven át tartó kutatómunka alatt kiderült, milyen szerepet játszik a bőr a besugárzást követő fáradtságérzet kialakulásában. A genetikai és molekuláris vizsgálatokkor azt tapasztalták, hogy az ionizáló sugárzás jelentős DNS-károsodást okoz a bőrben, aminek hatására endorfin szabadul fel.
Ez a felszabaduló hormon indirekt módon hat az agyra, aminek köszönhetően alakul ki a krónikus fáradtságérzet.
A világ egyik legrangosabb interdiszciplináris tudományos folyóiratában, a Science Advancesben publikált kutatási eredmény azért jelentős, mert ezzel először nyert igazolást a bőr viselkedést befolyásoló hatása ionizáló sugárkezeléseket követően; másrészt utat nyit olyan terápiák kifejlesztése előtt, amelyek gátolják az endorfin hatását, így megelőzve a fáradtságérzetet.
A közleményben idézik Kemény Lajos Vincét, aki kiemelte: hasonló reakció megy végbe a bőrben UV-sugárzást követően is, ami magyarázatot adhat arra, hogy az emberek miért érezhetik magukat fáradtnak napozást követően. Eredményeink ismeretében a mellékhatás megelőzésére az endorfin hatását gátló gyógyszerek alkalmazása merülhet fel azokban a betegekben, akiknél sugárterápiát követően alakul ki krónikus fáradtságérzet.
Az öregedő magyar népesség életminőségét javítanák
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Cencter of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelenleg többek között a Horizont 2020 pályázat támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt.
A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez. A szervezet célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.