
Hogyan lett a citrom az egyik legnagyobb találmány?
További Tech-Tudomány cikkek
-
Óriási összeggel fejleszti mesterségesintelligencia- és felhőalapú infrastruktúráját az Alibaba
- Támadás alatt a bolygó: Kína és Európa is toborzásba kezdett
- Tudományos áttörés, még közelebb kerültünk a tényleges gondolatolvasáshoz
- A következő járványért a világűrt is okolhatjuk, felturbózza a vírusokat
- Forradalmi áttörést rejt a Microsoft új kvantumchipje
Tudta ön, hogy fák valójában nincsenek?
Ez nem a „nincsen kanál” pillanat a Mátrixból, hanem az evolúciós konvergencia, ami sokkal durvább.
Citromot termeszteni könnyű, csak el kell ültetni a magját, és várni, hogy kinőjön egy fa. Nehezebb a dolog, ha nincs mag, mert még nem létezik citrom. Kicsit olyan ez, mint a tyúk-tojás dilemma, csak a tyúkot, akarom mondani citromot ebben az esetben maga az ember nemesítette ki.
Mint ismert, a citrom savanyú. Leve 5-6 százaléknyi citromsavat tartalmaz, pH-értéke 2,2. Rendkívül népszerű konyhai alapanyag sütéshez, főzéshez, édességekhez és italokhoz. Felhasználják a levét, a húsát és a héját is. Ha ez nem lenne elég, savassága miatt takarítószerként is használható.
A citrom perzsa kereskedők közvetítésével jutott el Európába a XII. században, pár évszázaddal később Kolumbusz Kristóf személyesen vitte el a magjait Amerikába.
Számos gyógyhatása mellett a hajósoknak különösen kedvessé vált a gyümölcs, miután a 1747-ben James Lind skót orvos feljegyezte, hogy a citrom leve megelőzi a skorbutot (ami a C-vitamin hiánya miatt tengerészeknél gyakran kialakuló hiánybetegség volt). A brit flotta hajóin ezután kötelező lett a citromléfogyasztás. A portugálok valamivel hamarabb rájöttek ugyanerre, és az 1400-as évektől kezdve citromot és narancsfákat ültettek hajózási útvonalaik végpontjain.
Kigyúrt cédrát
A citrom pontos származása ismeretlen, de a genetikai vizsgálatok szerint Kelet-Ázsiából származik, Kína déli részéről, a mai Mianmarból. Két jelentős citrusféle keresztezéséből született, a keserű narancsból és a cédrátcitromból. Kis kavarodást okozhat, hogy utóbbi citron néven is ismert, de a citrom és a citron két különböző gyümölcs. A citron az egyik előd, és leginkább egy nagyon vastag héjú, kisebb létratalmú citromként lehetne leírni.

A másik előd, a keserű narancs szintén egy hibrid, a pomeló és a mandarin keresztezéséből jött létre. Ez egy nagyon sikeres keveredés volt: hatféle keserű narancs mellett ebből származik a felénk egyszerű vagy édes narancsként ismert gyümölcs is.
A rutafélék keresztezésének egyik legutóbbi terméke a grépfrút vagy citrancs, ami narancs és a pomeló újbóli keresztezéséből jött létre. A citrancs itt a citrom és narancs keverékére utal ugyan, de ezt most a tömörség kedvéért tekintsük hangutánzó szónak.
Látható, hogy a teremtés és evolúció szerény terméke, a citrom túlmutat önmagán. A magyar populáris kultúrában is külön helyre került, amikor Bacsó Péter filmjében, A Tanúban Bástya elvtárs „új magyar narancsként” elfogyasztotta, emléket állítva a Rákosi-korszak azon epizódjának, amikor tájidegen növények gazdaságtalan tömeges termesztését próbálták erőltetni.
Mindenkit fenyeget a banán sötét és sikeres jövője
Héjastul ehető, szexmentes, mesterséges monokultúra.
