Öregíti a legyet, ha döglött legyet lát

A tudomány nem csak azt tudja, mitől döglik a légy, hanem azt is, hogyan hat ez arra a légyre, amelyik még él és látja ezt. A Michigani Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az észlelés útján szerzett tapasztalatok milyen hatással vannak egy állatra. Megállapították, hogy kimutatható hatással van a gyümölcslegyekre, ha halott társukat látják. Ez arra enged következtetni, hogy különbséget tudnak tenni élet és halál között.

A felismerés cseppet sem triviális, arra volt szükség hozzá, hogy a minden korábbinál pontosabban feltérképezzék a Drosophila melongaster (muslinca néven is ismert közkedvelt biológiai modellállat) idegi hálózatát.

Az egyetem Christi Gendron vezette kutatócsoportja két fontos idegsejtet azonosított, amelyeknek az R2 és R4 nevet adták. Ezek szerotoninreceptorokkal rendelkező sejtek voltak a legyek agyának tekinthető központi dúcban. Maga a szerotonin egy jelátvivő anyag, aminek az emberi agyban is fontos szerepe van, például a kedélyállapot szabályozásában.

A tanulmány szerint az idegsejtek

fontos szerepet játszottak abban, hogy az érzékszervekből érkező információk alapján azonosították a halott egyedek jelenlétét és modulálták az egyed életének hosszát.

A kutatók a gyümölcslegyeket érő érzékszervi hatások következményeit tanulmányozva megállapították, hogy a döglött gyümölcsléggyel találkozó egyedek rövidebb ideig éltek. Ugyanez történt, ha a legyek nem találkoztak a halállal, de az R2 és R4 idegsejteket aktiválták.

A folyamat szabályozásában közvetetten egy foxo nevű fehérje és inzulinszerű dilp3 és dilp5 peptidek is részt vettek. A lényeg azonban, hogy látás útján az R2 és R4 neuronok közreműködésével a döglött legyek látványa miatt a gyümölcslégy zsírtartalékai csökkentek, az állat kevésbé bírta az éhezést és általában gyorsabban öregedett és hamarabb elpusztult.

Az, hogy milyen mechanizmus okozza, hogy az ilyen élmények gyorsítják az öregedést, egyelőre rejtély. Az viszont már világos, hogy idegrendszeri alapjai vannak, ami ugyanennyire releváns lehet az embereket érő élmények hatásainak esetében, tehát segíthet megérteni az átéltek hatását az emberi szervezetre.

Az eredményeink fontos felismerést tartalmaznak olyan egyének kezelése szempontjából, akik gyakran vannak kitéve ilyen stresszel járó helyzeteknek, mint a katasztrófamentők vagy katonák

– fogalmaztak a kutatók.

(Interesting Engineering)