A valaha mért legintenzívebb villámlást okozta a tongai vulkán kitörése
További Tech-Tudomány cikkek
-
Elégett egy aszteroida a Föld légkörében - Dán kutatók bizonyították: nem moderálják az önkárosító tartalmakat az Instagramon
- Azokkal a gázokkal mentenék meg a földet, amelyek miatt pusztulás fenyegeti
- Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia
- Senki sem fog örülni az Apple karácsonyi ajándékának, emelkedik egy népszerű szolgáltatás ára
Az eddig ismert legerősebb villámlás nyolcszorosát a villámfigyelő rendszerek sem tudták követni – az óriási kisülések ugyanakkor segítettek, hogy közelebbről lássuk, mi történik.
A 2020 januárjában a polinéziai Tonga-szigetektől 65 kilométerre északra az óceán mélyén kitört egy vulkán. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai az eddig észlelt legintenzívebb természetes eredetű robbanás volt, egy 15 megatonnás atombomba detonációjával ért fel, vagyis a Hirosimára ledobott bomba közel ezerszeresének felelt meg. A kitörés 10 köbkilométer sziklát mozgatott meg, gyakorlatilag egy új szigetet hozott létre ott, ahol bekövetkezett. A hamu és gáz 58 kilométer magasságig emelkedett, közben 20 méter magas cunamit okozott a környező szigeteken.
A kitörés annyi vizet juttatott a légkörbe, amennyivel hatvanezer olimpiai úszómedencét meg lehetne tölteni – ez pedig a következő pár évben megemeli a légköri üvegházhatást és felmelegedést.
A vulkánokra jellemző, hogy aktivitásuk saját időjárási rendszert hoz létre, a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai ezt is egy új szintre emelte. A felfelé szálló forró részecskék és lefelé hulló hideg hamu találkozása olyan intenzív villámlást okozott, amilyet még soha nem tapasztaltak.
A vulkáni füstfelhőben kétszázezer villám csapott le, vagyis percenként 2600. Ez nyolcszorosa volt az eddig mért legsűrűbb vulkáni villámlásnak, amelyet 2009-ben a Mount Redoubt kitörésénél rögzítettek. Mindezt földi és műholdas mérések alapján állapították meg, de némiképp becslésnek tekinthető, bizonyos rendszerek ugyanis kiakadtak, mert nem tudtak ilyen mennyiségű villámot mérni.
Utóbbi részlet az Egyesült Államok szövetségi földtani intézetének munkatársa, Alexa Van Eaton friss tanulmányából derült ki. A Geophysical Research Lettersben publikált dolgozat nem is ragadt le a villámok sűrűségének pontos megállapításánál – ehelyett egy újfajta képalkotó mechanizmus alapelemeként használta fel.
Nem tudsz lefúrni a felhőben, hogy közelről nézhesd, hogy néz ki az esemény. A villámok ebben segítenek. Lényegében meg tudtuk egymással feleltetni a füstfelhő magasságát és a villámok sűrűségét, és rekonstruálni tudtuk a január 15-én történteket
– fejtette ki Van Eaton.
A kutatók a villámok mennyiségét és eloszlását vizsgálva megállapították, hogy a vulkánkitörés 11 óráig tartott, sokkal tovább, mint korábban gondolták. Az eseménynek olyan eddig ismeretlen fázisait azonosították, amelyek a jövőben fontosak lehetnek a veszélyes vulkánok monitorozásánál is. Az egyik legkézenfekvőbb, hogy olyan új megfigyelő rendszerek kellenek, amelyek több százezer villámot képesek regisztrálni.
A villámok maguk sem a viharoknál szokásosak voltak, az eddig mért legnagyobb magasságból, 23-30 kilométerről csaptak le, miközben a kitörés lökéshullámain lovagolva terjedtek tova 250 kilométer átmérőjű gyűrűben.
Olyan ez, mintha kiásnál egy dinoszauruszt, és rögtön láthatnád négy lábon mászkálni. Elakad a lélegzeted
– mondta Van Eaton.
(SciTechDaily, Space.com, Washington Post)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
