Nem mind bolond, aki összeesküvésekben hisz

Az általános vélekedés mentálisan instabil, helyenként bolondos, nem túl tájékozott, vagy ok-okozati összefüggésekben hellyel-közzel jártas emberekként látja azokat, akik összeesküvéselméletekben hisznek. Az Emory Egyetem pszichológusa, Shauna Bowes tudományos elemzése szerint azonban ez félrevezető sztereotípia, mert a konteókba vetett hit mögött összetett okok húzódhatnak.

Az összeesküvés-hívők nem mind együgyű, mentálisan zavart figurák, ahogy a populáris kultúra rendszeresen lefesti őket. Ehelyett sokan esetben motivációs hiányt, szorongást és elveszettség érzését miatt fordulnak az összeesküvés-elméletekhez.

– mutatott rá Bowes.

A pszichológus 170 amerikai, brit és lengyel kutatás eredményeit elemezve vizsgálta a különböző hitek mögötti motivációkat. Miközben tetszőleges számú motiváció elképzelhető, az embereket a leggyakrabban a biztonság iránti igény, a környezetük megértése vezeti, vagy ha e kettő terén hiányt szenvednek, a biztonságot nyújtó társadalmi háttér. Az elmúlt évek történései – főleg  a klíma, járványügy, és geopolitika területén – nem tölthetik el túlzott biztonságérzettel az emberiség többségét.

Ilyen helyzetben a társadalmi fenyegetés felértékelődik, ez pedig a bizalommal együtt sz összeesküvés-elméletek egyik alapeleme. A bizalom az úgynevezett kulturális gondolkodás kulcsa – utóbbi azt jelenti, hogy tanultságtól függetlenül az ember hajlamos annak az információnak hitelt adni, ami a saját kulturális közegéből származik.

A konspiratív képzetekről feltételezzük, hogy az elemező intellektuális képességek hiányosságaival és erősebb szorongással együtt jelennek meg – a Bowes által összegyűjtött vizsgálatokból azonban nem rajzolódik ki ilyen összefüggés. Korreláció mutatkozott viszont az egyének és csoportok narcisztikus vonásaival, és azzal, hogy egyénnek érezzük magunkat.

A társadalmi fenyegetettséget átélők általában eseményekkel kapcsolatos összeesküvésekben hittek, míg a narcisztikus vagy paranoid személyiség jegyek inkább vonzódtak az elvontabb konspirációkhoz.

Az eredmények illeszkednek egy friss elméleti keretrendszerre, amely szerint a társadalmi identitás határozza meg, hogy milyen tartalmú összeesküvésekhez vonzódik valaki, míg ha valaki egyedinek szeretné érezni magát nagyobb eséllyel hisz a világ működéséről szóló összesküvésekben

– mutatott rá Bowes.

Ezzel együtt a válságos időkben, a fokozódó bizonytalanság miatt többen fordulnak a konteók felé. A szakember szerint fontos a jelenség mögött húzódó lélektani tényezők megismerése, hogy az emberek elkerülhessék az ilyen gondolkodási csapdákat és csökkenteni lehessen az általuk okozott kárt.

(ScienceAlert)