Feltámasztották az őskor óta fagyott férgeket
46 ezer évet töltöttek a szibériai jégbe fagyva azok a férgek, amiket a tudósok nemrég feltámasztottak. Az állatok nemcsak feléledtek a hosszú álomból, de szaporodni is kezdtek. A kiolvasztás egyben azt jelentette, hogy megjelent a Földön egy rég kihalt állatfaj.
A most feltámasztott féltucatnyi fonálféreg legutóbb a földtörténeti pleisztocén korban élte világát, amikor az emberek és a neandervölgyiek még egymással harcoltak, és gyapjas mamutok sétafikáltak a környéken. Az elmúlt évezredeket pedig kriptobiózisban töltötték.
A mikrobiológia atyjának tekintett Antoine van Leeuwenhoek által a XVIII. század elején leírt kriptobiózis azt jelenti, hogy víz, oxigén, hő és más hasonló létfontosságú tényezők hiányában az állat látszólag élettelen formában tartósítja magát, de a megfelelő körülmények között feléled, írja a ZME Science.
A férgeket a kelet-szibériai Kolima folyó környékén, 40 méter mélyről hozták fel, majd pár hétig szobahőmérsékleten tápoldatban tárolták őket. A kutatók megállapították, hogy a fonálférgek utódai a trehalóz nevű cukorfajtát használták a kiszáradás elleni stressz mérséklésére. A férgek a genetikai vizsgálat alapján a Panagrolaimidae családba tartoznak, így a Panagrolaimus kolymaensis nevet kapták.
A feltámasztást bemutató tanulmány szerzője, Teymuras Kurzchalia professzor, a német Max Planck sejtbiológiai és genetikai intézet munkatársa rámutatott, hogy a leírt fonálférgek némiképp átrajzolják az életről alkotott fogalmainkat.
Olyan formában tudnak létezni a világban, ami se nem élő, se nem halott
– mondta Kurzchalia a Timesnak.
Tudósok eddig millióéves késéssel tudtak magokat csíráztatni vagy baktériumokat visszahozni. A fonálférgek azonban nagyságrendekkel bonyolultabb élőlények, feléledésük komolyan kitolta az állatoknál leírt kriptobiózis határait. Az is példátlan tudományos eredmény, hogy összehasonlíthatóak mai, mintegy százezer generációval később élő leszármazottaikkal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
