Kapaszkodjanak meg: egy dologért hálásak lehetünk a pandémiának

Aki olvasta Barabási három lenyűgöző könyvét, A képlet, a Villanások és a Behálózva című bestsellereket, az cseppet sem csodálkozik, hogy majdnem a Bazilikáig kígyózott a sor csütörtök este a Janosov Milán-könyv bemutatója előtt. Hiszen ha a világhírű hálózatkutató ajánlja olvasásra a fiatal tudós 245 oldalas munkáját (az Open Books Kiadó gondozásában), akkor az nem lehet rossz.

Nem is az, de erről majd később, tudniillik egy éjszaka sikerült kiolvasni a DATA – Így hálóznak be az adataid című könyvet.

Az Open Books nem fut el az újdonságok, a formabontó publikációk megjelentetése elől, az elmúlt három évben olyan szerzők műveit dobta piacra, mint Rubik Ernő, Csányi Vilmos, Polgár Judit vagy éppen bejáratott házi szerzője, Barabási. Meglehet, most már Janosov Milán is közéjük fog tartozni, mármint a bejáratottak közé.

A bevezető Barabásié volt, akit nem kellett bemutatni a hallgatóságnak, de azért nem árt tudni róla, hogy tudományos fokozatot 29 éve a Bostoni Egyetemen szerzett, és ma is ott működik világhírű műhelye, a Barabási Lab. 

„A tudomány korábban a hálózatokon belül a csomópontokra koncentrált, pedig a közöttük lévő kapcsolat az igazán fontos – fejtegette Barabási. – Az úgynevezett Big Bang, az ősrobbanás 13 milliárd éve történt, amikor 17-féle részecske keletkezett, ebből a 17-ből négy csak a kapcsolatokért, a kölcsönhatásért felelt, például a foton. Ezek nélkül sohasem jöhetett volna létre az atom, majd a molekula és végül az élet. Ezen kölcsönhatások szövevénye az élet, a mindent összekapcsoló huzalok pedig az enzimek” – magyarázta a Csíkkarcfalván született székely zseni.

A sejtek kommunikációja pedig az idegrendszer, amelynek a legmagasabb rendű megnyilvánulása az agy.

Amiről még mindig vajmi keveset tudunk. Nem csoda: 800 milliárd neuron van az emberi agyban

– fogalmazott a tudós, akinek a fia, stílszerűen, agykutató a Harvardon. 

De a slusszpoén csak ezután következett: Barabási elmondása szerint az AI, a mesterséges intelligencia még az agynál is sokkal bonyolultabb. Csoda-e, hogy az összes nagy multicég hálózatalapon működik?

Janosov Milán először arról beszélt, hogy hogy az utóbbi 15 évben a mintegy 220 ezer e-mailjében 41 351-szer fordult elő a hálózat szó. (Janosov amúgy 2016-ban a CEU-n doktorált.) Néhány cím a könyvéből: A hálózatok anatómiája, Hálózatos számok, siker, influenszerek, A jó hálózat fél siker, Hálózatok és előrejelzések.

Aztán szóba került a művészet, hiszen a Barabási Lab műalkotásokat is előállít. Újfent aláhúzta a két tudós: a művészet, a műalkotás értéke (pénzben kifejezve) hálózatfüggő. Azon múlik, minél központibb a tárgya, és minél rangosabb galériákban, múzeumokban látható. És hát az előélet sem mellékes, ezért van az, hogy a Louvre-ban található Mona Lisa, Leonardo ikonikus festménye másfél milliárd dollárba kerül. Azaz kerülne, ha eladó lenne.

Ezután a két tudós érdekes, szinte sokkoló megállapítást tett:

Ugyanis Barabásiék az adatok elemzéséből kiindulva már 2019-ben kimutatták, hogy a járvány felmérhetetlen károkat fog okozni. A járványnak felbecsülhetetlen reklámereje volt a hálózatelmélet kommunikálásában, népszerűsítésében: az asztal melletti beszélgetések két-három éve terjedési folyamatokról, reprodukciós rátákról és kontaktkutatásról szóltak, új fogalmakkal ismerkedtünk. A Covid elmúlt, de a hálózatban gondolkodás megmaradt, hiszen ennek segítségével tudjuk átlátni a bennünket körülvevő folyamatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy csak az adatok elemzésével szabad jósolni. Mert aki adatok nélkül jósol, az kókler 

– mutatott rá Barabási. 

A másfél órás pódiumbeszélgetés végén szóba került az ukrajnai háború is, amelyről Barabási keményen fogalmazott:

„Számomra ennek a rettenetes háborúnak az a leginkább meghökkentő attribútuma, hogy hiába az elképesztő technikai fejlődés, hiába képesek már behatolni egymás fegyverrendszereinek agyába a frontvonal két oldalán álló felek, alapjába véve ez még mindig olyan, mint az első világháború. Anyagcsaták, vérszivattyú – mint Verdunnél –, iszonyatos emberveszteségek, lövészárkokból folytatott állóháború.

(Borítókép: Janosov Milán. Fotó:  Pavel Bogolepov / Open Books)