Akkora fagy uralkodott Európában, hogy kétszázezer évre eltűntek az emberek

A dél-koreai Busanban található IBS Centre for Climate Physics kutatói számítógépes modellszimulációkat végeztek a tengeri üledékekből származó adatok felhasználásával. Megállapításuk szerint a téli átlaghőmérséklet több százezer évre Európa nagy részén jóval fagypont alá süllyedt, még az egyébként enyhébb mediterrán térségben is.

Az 1,1 millió évvel ezelőtti óceáni üledékek azt mutatják, hogy a hőmérséklet hirtelen több mint 5 Celsius-fokot visszaesett

– közölték a kutatók.

Egy ilyen mértékű csökkenés mai szemmel nézve nem tűnik túl súlyosnak, mivel a legtöbb embernek van fűtési lehetősége, meleg ruhája és élelme, de Axel Timmermann professzor, a csoport igazgatója szerint akkoriban ez nem így volt. 

A korai emberek még nem tudtak megfelelően alkalmazkodni az ilyen szélsőséges időjárási körülményekhez. És arra sincs bizonyíték, hogy abban az időben már tudták uralni a tüzet. Ezért a rendkívül hideg és száraz körülmények, valamint az ezzel járó táplálékhiány nagy kihívást jelenthetett az emberi túlélés számára Európa-szerte

– fogalmazott Timmermann.

A legrégebbi ismert emberi maradványok Európában körülbelül 1,4 millió évvel ezelőttről, Spanyolországból származnak. Ezek arra utalnak, hogy a Homo erectus néven ismert, afrikai korai emberfaj ekkoriban érkezett Délnyugat-Ázsián keresztül Európába. A kutatást vezető Chronis Tzedakis professzor, a University College London munkatársa a korai emberi települések szakértőihez fordult, hogy kiderítse, a fosszilis és régészeti bizonyítékok alátámasztják-e azt az elméletet, miszerint a fagy kiszorította az embereket Európából.

Az emberi alkalmazkodás laboratóriuma

Alapos vizsgálatot követően megállapították, hogy Spanyolországban még 1,1 millió évvel ezelőtt is éltek emberek, majd egy körülbelül 900 ezer évvel ezelőtti időszakig tartó szünet következett. Miután a nagy fagynak vége lett – bár még mindig extrém hideg volt –, az angliai Norfolkban található Happisburghben jelentek meg először. 

A londoni British Museum professzora, Nick Ashton szerint ezek a korai emberek tudtak alkalmazkodni a hidegebb körülményekhez. „Ez evolúciós változásokat indíthatott el bennük, például nőtt a testzsír és a szőrzet. Emellett olyan technológiai fejlődéshez is vezethetett, mint a menedék, és a megfelelő ruházat létrehozásának képessége”.

Európa az emberi alkalmazkodás laboratóriuma volt

– mondta a BBC Newsnak Ashton.

A mi fajunk, a Homo sapiens, a feltételezések szerint körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki Afrikában. Európában 42 ezer évvel ezelőtt telepedtünk le, és rövid ideig együtt éltünk a Neander-völgyiekkel, mielőtt azok körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt kihaltak.