Egyre nagyobb a baj, lehet, hogy törölni kell a ChatGPT-t
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Még egy éve sincs, hogy az OpenAI-féle ChatGPT futótűzként kezdett el terjedni az internetezők körében, ezzel szó szerint a feje tetejére állítva nemcsak az oktatást, de számos más ipar- és üzletágat is. A nyelvi modell hatalmas segítséget nyújtott az élet több területén is – most azonban úgy néz ki, hogy ez már nem sokáig maradhat így, a világ egyik legnagyobb médiavállalata ugyanis készen áll pert indítani az OpenAI ellen.
Mint az az Ars Technica cikkéből kiderült, az ügy hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a különböző nyelvi modelleket a legtöbb esetben az interneten fellelhető, harmadik féltől származó adatok felhasználásával tanítják be – erre az OpenAI egy külön botot is létrehozott. A bökkenő az, hogy számos esetben ezek olyan tartalmakat is felhasználtak, amelyek szerzői jogi védelem alatt álltak, ami persze egyáltalán nem hatotta meg az olyan cégeket, mint például az OpenAI – mind ez idáig.
Enyém, tiéd, miénk
A szerzőkkel ellentétben, akiket a jelek szerint leginkább az aggaszt, hogy megmaradjon a lehetőségük arra, hogy írásaikat eltávolítsák az OpenAI képzési modelljeiből, a Timesnak más aggályai is vannak az olyan mesterségesintelligencia-eszközökkel kapcsolatban, mint a ChatGPT. Az NPR arról számolt be, hogy az egyik legfőbb aggodalom az, hogy a ChatGPT a The New York Times tartalmát felhasználva versenytárssá válhat azáltal, hogy a lap munkatársainak eredeti tudósításain és írásain alapuló kérdésekre válaszoló szöveget hoz létre a felhasználók kérésére.
Többek között ennek köszönhető az, hogy a Times frissítette szolgáltatási feltételeit, ami ezentúl már megtiltja tartalmainak felhasználását „bármilyen szoftverprogram fejlesztésére, beleértve, de nem kizárólagosan, egy gépi tanulási vagy mesterséges intelligencia (AI) rendszer betanítását”. A frissítés a Times számára egy plusz védőréteget biztosít, mivel az NPR jelentése szerint a médium a jelek szerint újragondolja az OpenAI-jal kötött licencszerződését.
Ez a licencszerződés biztosította volna, hogy az OpenAI fizessen a modellek betanításához használt NYT-tartalmakért, az információk szerint azonban a két cég közötti kommunikáció hamar viharossá vált, így az üzlet is veszélybe került.
Nagy bajban lehetnek
Amennyiben a The New York Times csapatának sikerül bizonyítania, hogy a vállalat illegálisan másolta és tanulmányozta anyagaikat, annak érdekében, hogy generatív nyelvi modelljüket fejlesszék, a szövetségi bíró akár azt is elrendelheti, hogy az OpenAI-nak a nulláról újra kell építenie az adatkészletét. Emellett a különböző pénzügyi szankciók is hatalmas terhet jelentenek a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat számára, a szerzői jogi törvényt megsértőket ugyanis 150 ezer dollárig terjedő bírsággal sújtják minden felhasznált anyag után.
Ez az OpenAI esetében, ahol több tízezres másolásokról lehet szó, könnyen a véget jelentheti,
ebben az esetben ugyanis már több millárd dolláros bírságról beszélünk, melyet nem biztos, hogy az OpenAI finanszírozni tud – amennyiben pedig a The New York Times pert nyer, szinte biztosra vehetővé válik, hogy az eseten felbuzdulva más médiavállalatok is szembeszállnak az OpenAI-jal.
Az persze még kérdéses, hogy a The New York Times valóban tartani fogja-e magát a követeléseihez, és tényleg pert indít az OpenAI-jal szemben, az azonban mindenképp érdekes, hogy a múlt hónapban az Associated Press lett az egyik első hírügynökség, amely licencszerződést kötött az OpenAI-jal, tehát egyértelműen vannak olyan hírügynökségek, akik szeretnének a vállalattal együtt dolgozni. Később az AP arról számolt be, hogy csatlakozott más hírszervezetekhez a mesterséges intelligencia szerkesztőségekben való használatára vonatkozó szabványok kidolgozásában, elismerve, hogy „sok hírszervezetet aggaszt, hogy anyagukat az AI-vállalatok engedély vagy fizetés nélkül használják fel”.