
Radioaktívak az európai vaddisznók
További Tech-Tudomány cikkek
-
20 éves lett az internet óriástévéje, ami átírta a média és a gazdaság történetét
- Elhalasztották a Falcon 9-es rakéta kilövését, két űrhajós továbbra sem térhet vissza a Földre
- Több tízezer eszközzel pusztítják az internetet
- Ez lett Magyarország leggyorsabb mobilhálózata
- A mesterséges intelligencia párterapeutaként is remekel, méghozzá elég olcsón
Fogamzásgátlóval oldanák meg a túlszaporodott vaddisznók problémáját
A szakértők szerint ez jóval humánusabb módszer lenne az állatok leölése helyett.
A bajor erdőkben élő vaddisznók annyira radioaktívak, hogy húsuk nem alkalmas emberi fogyasztásra. Bizonyos területeken ezért már a vadászok sem foglalkoznak velük és nagyon elszaporodtak. Már az is felvetődött, hogy humánusabb és egyben hatékonyabb módon fogamzásgátlással próbálják kordában tartani a populációjukat.
Eddig úgy gondolták, hogy jelenség oka az csernobili atomerőmű 1986-os balesete és az Európát elborító felhőből hulló sugárzó anyag. Az Environmental Science and Technology hasábjain megjelent új kutatás szerint azonban a német vaddisznók már jóval a 4-es reaktor robbanása előtt radioaktívak voltak.
A Németország déli részén élő állatokból szerzett 48 mintát vizsgálva összevetették a cézium-135 és a rövidebb felezési idejű cézium-137 izotópok szintjét. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a vaddisznókban már a hidegháborús atomfegyver-kísérletek alatt elkezdett felhalmozódni a sugárzó anyag.
Orra sárba döf
Az Európa nyugati részét érő cézium-137 szennyezés 90 százalékban Csernobilból származik. Ennek felezési ideje 30 év, ezt követően egyre kisebb mennyiségben lehet kimutatni például a szennyezett területen élő szarvasokban – a vaddisznóknál azonban nem ez a helyzet.
Felmerül a kérdés, hogy a probléma miért érinti súlyosabban a vaddisznókat, mint a többi állatot? A tudósok szerint a válasz az életmódjukban keresendő: a radioaktív szennyezés elsősorban a talaj felszínén halmozódik fel, majd fokozatosan mélyebb rétegekbe kerül, az esővízzel belemosódik a földbe. A vaddisznók a környezetnek pont ezen a részén aktívak, a lehulló sugárzó anyagot jóval később is kitúrják.

A radioaktív izotópok évente pár milliméterrel lejjebb vándorolnak a talajban és felhalmozódnak a gombákban, például a szarvasgombában, amit a vaddisznók 20-40 centiméteres mélységből is kiásnak.
A kutatás megállapította, hogy a radioaktív cézium szintje a minták 88 százalékánál meghaladta a élelmiszerbiztonsági határértéket. Az elemzés szerint a szennyezés 68 százalékát a kísérleti nukleáris robbantásokból származó anyag okozza.
Mint ismert nem csak a vaddisznók rajonganak a szarvasgombáért, hanem az emberek is. Az ínyencek jobban teszik, ha doziméterrel is felszerelkeznek.
Még ma is mérgezi Csernobil a bajor erdőket
Harmincöt évvel a katasztrófa után is veszélyes a sugárzás mértéke.
(Environmental Science and Technology)
