A nyelvtudás megváltoztatja az emlékezetet

A tudomány igyekszik többet megtudni arról, hogy a nyelv milyen hatással van az emlékezetre. Egy korábbi kísérlet például megállapította, hogy mérhetően lassabban megy egy ábra azonosítása egy olyan csoportban, amiben az elemek neve hasonló – például a kuka-kupa-klumpa hármasból kell kiválasztani a kupát. Ilyen esetben a szavak felidézése során egyfajta fonetikai versengés lép fel, aminek rendezése extra energiákat és időt igényel.

A Northwestern Egyetem munkatársainak új kutatása ezt a kísérletet emelte új szintre, amikor azt vizsgálták, hogy mit változtat ezen a jelenségen, ha valaki több nyelvet beszél. Feltételezték, hogy akinek nagyobb a nyelvtudása, annak többször annyi hasonló hangzású szó között kell rendet tenni a fejében, így vélhetően az azonosítás és felidézés is több ideig tart.

A kísérlet során 84 spanyolul és angolul értő embert, és 42 csak angol anyanyelvűt vizsgáltak és vetettek össze. A résztvevőknek az ábrák halmazából kellett kiválasztaniuk azt, aminek a neve elhangzott, miközben szemkövető technika figyelte a tekintetüket. Megállapították, hogy az emberek rendszeresen a hasonló nevű dolgokra pillantottak, és igazolódott, hogy a több nyelvű emberek nyelveken átívelően hasonló hangzású neveket is lekövették a halmazban. 

Az is igazolódott, hogy a fonetikai versengés a nyelvtudás szintjének emelkedésével fokozódott – aki kevésbé tudott spanyolul, kevésbé reagált arra, ha egy tárgy neve hasonló volt az angolul megnevezetthez. Utóbbi akkor is így volt, ha a kísérlet során nézegették is az idegen nyelven érintett ábrát – a kutatók itt arra következtettek, hogy gátlás akadályozta később ezek felismerését, de mivel vizsgálatuk nem erre irányult, ezzel nem foglalkoztak a továbbiakban.

Lókolbász vagy local bus

Az éremnek volt egy másik oldala is: egy kísérletben memorizálás volt a feladat, és a látott ábrák neveit kellett visszamondani. A fonetikus verseny itt előnyt jelentett, az emberek a hasonló nevű képekre többször pillantottak, így később jobb hatásfokkal tudták felidézni azokat. Különösen hatékonyak voltak ebben a feladatban a több nyelvet beszélők, ők a másik nyelvben is hasonló nevű tárgyakat is sikeresebben idézték fel.

A kutatók az eredményekből arra következtettek, hogy nyelvtudás komoly hatással van az emlékezetre. Mint írták, bebizonyosodott, hogy az egymástól független gondolkodási funkciónak tekintett emlékezet és a nyelv között szoros a kapcsolat. A nyelvtudásban is megfogható egyéni különbségek jelentős eltérésekhez vezetnek abban, hogy mit lát valaki, és később hogyan idézi fel. Ennek jelentős következményei vannak klinikai, oktatási és jogi gyakorlat szempontjából is. Utóbbival kapcsolatban egy olyan kutatásra hivatkoztak, amely a beszélt nyelvekkel összefüggő különbségeket talált bűncselekmények szemtanúinak beszámolóiban. Nem utolsósorban a dolgot megfordítva felvetődik, hogy a homonimák és képes memorizálás hatékonyabbá tehetik a nyelvtanulást.

(Science Advances)