Óceánbolygóra bukkanhatott az űrteleszkóp

A bolygó a Naprendszertől 120 fényévnyire található, vagyis kozmikus léptékben itt van a szomszédban. A bolygót 2015-ben fedezték fel, és a Hubble korábbi megfigyelései alapján a csillagászok arra következtetnek, hogy a Földnél közel háromszor nagyobb égitestet folyékony vízből álló óceán borítja.

A K2-18b egy úgynevezett hycean világ. A hycean egy 2021 óta használt új terminológia, ami a hidrogén és az óceán szavak összeolvasztásából jött létre: olyan bolygót takar, ami folyékony vízzel és hidrogénlégkörrel rendelkezik. Egy másik besorolás szerint a planéta valahol a Föld és az óriás jégbolygó, a Neptunusz közé illeszkedő szub-Neptunusz. A bolygó ugyanakkor szuper-Föld is, mivel tömege a Föld 8,6 szorosa – óceánjaiban lubickolni tehát kissé megerőltető, de más gond is van.

A töltöttkáposzta-bolygó

Egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörének megismerése nagyon nehéz feladat, mivel minden fény a csillagából érkezik, magáról a bolygóról visszaverődő rendkívül kevés fényt próbálunk elcsípni. A James Webb űrteleszkóp azt a pillanatot használta ki, amikor a bolygó elhaladt a csillaga előtt, és a légkörén közvetlenül áthaladó fény színképét elemezte, ebből következtetett a légkör kémiai összetételére. Ez a vizsgálat a JWST különleges technikai képességeinek egyike, és már korábban is végeztek vele ilyen kutatást.

Az űrteleszkóp nemcsak metán és más széntartalmú vegyületek jelenlétét mutatta ki a K2-18b-n, de sokkal izgalmasabb dimetil-szulfidot is. A kukoricában és káposztában előforduló, kellemetlen szagú dimetil-szulfid a Földön a baktériumok anyagcseréjének egyik terméke, így élet jelenlétére utaló kémiai jelnek tekinthető. 

A kutatócsoport ugyanakkor óva int a földön kívüli élet felfedezésével kapcsolatos spekulációktól, amíg az anyag jelenlétét nem sikerül kellően megbízható módon megerősíteni. Jelen állás szerint egyébként nem úgy tűnik, hogy a bolygó alkalmas élet hordozására. A belsejében – a Neptunuszhoz hasonlóan – óriási nyomáson keletkező jég található, légköre valószínűleg nagyon ritka, a felszín pedig valószínűleg forró, ezért 

A Cambridge Egyetem Nikku Madhusudhan által vezetett csapata tovább folytatja a bolygó vizsgálatát, amihez legközelebb a James Webb középinfravörös műszerét, a MIRI-t használják majd, és igyekeznek megerősíteni a légköri összetétellel kapcsolatos eddig keletkezett adatokat.

(Space.com)