Lassan alakultak ki a földtani lemezek

A Föld felszínét borító kéreg több milliárd évig tartó lassú újraképződéssel jött létre, nem pedig a földtani lemezek megjelenésével viszonylag gyorsan, ahogy azt jelenleg gondoljuk – állítja friss kutatásában a Penn State Egyetem földtudományi adjunktusa, Jesse Reimink. Újító gondolatmenete megválaszol bizonyos alapvető kérdéseket bolygónkkal, és más bolygók kialakulásával kapcsolatban is.

Az uralkodó elmélet szerint volt egy fordulópont 3 milliárd évvel ezelőtt, amikor a statikus kérget hirtelen tektonikai lemezek váltották. Bebizonyítottuk, hogy nem ez történt

– összegezte Reimink.

A földkéreg kialakulását elemezve a kutatók egy 600 ezer kőzetmintából álló adatbázisból indultak ki. A kutatók azért a köveket vizsgálták, mert az ásványi minták megbízhatósága az időtáv növekedésével csökken. A kövek ugyanakkor sokféle átalakuláson mehetnek át, üledékké válhatnak vagy beolvadhatnak a köpenybe – a kutatók ezen változások követéséhez új matematikai eszközöket is felhasználtak.

A magmás kőzetek összetételét vizsgálva, kivéve az üledéket, kiszámítottuk, hogy hányszor formálódtak újra

– mutatott rá Reimnik, aki kollégáival megállapította, hogy a kéreg az alatta elhelyezkedő köpeny körvonalait követi, és folyamatosan növekszik. A kéreg fokozatos növekedése már korábban is felvetődött, de a szóban forgó kutatás elsőként támasztja alá kőzetminták elemzésével.

A szakember hozzátette, a tanulmány nem egy döntő eredmény, inkább a meglévő elképzeléseket szeretné előremozdítani. Reimink szerint a megállapításaik más bolygók esetében is alkalmazhatók: a tektonikai lemezekkel nem rendelkező Vénuszt például a korai Földhöz hasonló példának tekinthetjük. Ebből a szemszögből a kéreg növekedése jelentős szerepet játszott abban, hogy ma lakható bolygón élünk.

(PennState)