Mit gondol az egyház a mesterséges intelligenciáról?

A hazai kiberbiztonsági szakma október 11–12-én újra összegyűlik a Groupama Arénában, hogy a mesterséges intelligencia (AI) jövőjéről, veszélyeiről, felhasználásáról és egyházi vonatkozásáról elmélkedjen. Ez utóbbiról Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és Hodász András, laicizált katolikus pap, újságíró és közösségi médiaszereplő fog beszélgetni.

Izgalmasnak ígérkezik a diskurzus, hiszen az egyházakban már történtek kísérletek az AI használatára. Akár úgy, hogy a Biblia szövegét vizsgálták a GPTZero szövegelemző programmal, ami megállapította, hogy a szent könyvet 88 százalékos biztonsággal a mesterséges intelligencia írta. De ennél is furcsább volt, hogy februárban Dömösön az Ökumenikus Közösségben a mesterséges intelligencia alkotta meg a prédikációt, aminek imát is írt a végére, központi gondolata az volt „Isten üzenetének bárki lehet a közvetítője”. Valóban bárki lehet? Japánban akár egy buddhista robotpap is. De máshol is használják a modern technikát egyházi szolgálatra, Texasban például egy plébános a TikTokon gyűjti követő híveit.

Köves Slomót érdekli a mesterséges intelligencia filozófiai része is, vajon tudatra ébredhet-e, ha igen, mikortól számít majd lénynek, mit tanít az ember létéről? Nagy kérdés az is, hogy a vallás engedi-e a használatát, helyettesítheti-e a vallás szereplőit. Köves elmondja, hogy a zsidó vallás szerint Isten eredendően tökéletlen világot teremtett,

az ember társ legyen a teremtésben!

A zsidó vallás egyszerre konzervatív és progresszív, és vallja, az ember feladata a világ tökéletesítése is, ehhez nagyban hozzájárulhat a technológia, aminek persze megvan a maga kockázata, de a világot pozitív irányba viszi.

A vezető rabbi az AI öntudatra ébredésével kapcsolatban elmondja, a nagy kérdés, ha ez bekövetkezhet, nem kérdőjelezi-e majd meg az ember felsőbbrendűségét. De szerinte ennek kicsi egyelőre az esélye, mivel az öntudat nem az intelligencia függvénye, az érzelmekkel és az akarattal van összefüggésben, az erkölccsel, lelkiismerettel, igazságkereséssel, ez pedig nem a mesterséges intelligencia terepe.

Ahogy Köves elmondja, a zsidó vallásban nem is teljesen új gondolat a mesterséges lény, hiszen ott volt a gólem, a folklór szerves részét képező agyagból vagy homokból gyúrt lény, ami nem tud beszélni, nincsenek céljai, de alapvető parancsokat meg tud érteni és végre tud hajtani.

A rabbi a maga részéről hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és ő is tervezi, hogy létrehoz egy AI rabbit. A részleteket viszont az ITBN idei konferenciáján vitatja majd meg Hodász Andrással, érdemes lesz meghallgatni!