Mesterséges intelligencia követi a Föld tüdejének változásait

A NASA Earth Science Division (ESD) missziója műholdakra, nemzetközi űrállomások méréseire, repülőgépek megfigyeléseire, hajók és szárazföldi mérések adataira támaszkodva következtet a légköri mozgásokra és összetételre, a földborítás, földhasználat és növényzet jellegének változásaira, az óceáni áramlatok, a vízi hőmérséklet és a tengerek élővilágának variálódására, a jégborításra a szárazföldön és a tengeren. 

Ezek az adatkészletek a Föld minden területét lefedik, bárki számára szabadon és nyíltan hozzáférhetők, és követésükkel azt is láthatjuk, mennyire megcsappantak az erdők, például az Amazonas esőerdei, amiket sokszor a „Föld tüdejének” neveznek. Igaz, ezt sok tudós cáfolja, mert szerintük amennyi oxigént az esőerdők kibocsájtanak, ugyanannyit el is fogyasztanak a növények légzésük közben.

Aki mindent lát: a NASA

Dr. Kathrine Calvin, a NASA vezető tudósa és klímatanácsadója elmondta, hogy a NASA számos Föld-megfigyelő műholdja gyűjti az információkat, légköri méréseket, átfogó képet alkotva a folyamatosan változó Földről. A műholdakon például olyan mérőeszközök vannak, amik képesek rögzíteni a jégtakarók vastagságát és csökkenését, a tengerszint emelkedésének ütemét.

A NASA 2009 és 2013 között dolgozott azon a projekten, ami a világ első, nagy felbontású, a globális erdőborítást és változást bemutató térképét hozta létre a műholdképek, a mesterséges intelligencia és a felhő új kombinációinak segítségével. 

De nem csak a NASA vizsgálja bolygónk állapotát, az ő megfigyeléseik és európai műholdak adatainak kombinálásával egy marylandi vállalat, a terraPulse mesterséges intelligencia segítségével hoz létre térképeket. A cél, hogy a felszín változásainak követésével adatvezérelt ökológiai döntéseket hozhassunk. Az AI támogatásával születő térképek megmutatják a Föld felszínének 40 év alatt bekövetkező változásait, ami azért lényeges, mert a globális fenntarthatóság felé mutat utat a természeti erőforrások katalogizálásával, változásaik követésével.

Kinek jó ez?

Például erdősítést végző vállalatoknak, biomassza-energetikai cégeknek, melyeknek ismerniük kell a talaj minőségét korábbi évekre visszamenőlegesen is, ebben segíthetnek az algoritmusok. A mesterséges intelligencia műholdfelvételei modellezik a tűzveszélyes területeket is, a tűz pusztításait, ami kiemelten fontos a katasztrófavédelemnek vagy a befektetőknek, a biztosítótársaságoknak a tervezés miatt.

A céghez magánemberként is fordulhatunk kockázatértékelés szempontból, például hogy vegyünk-e földet egy adott területen. A döntésben a mesterséges intelligencia fog segíteni nekünk, ami olyan regionális térképet kínálhat nekünk, ami megmutatja a múltbeli változásokat (árvíztörténet például) és a jelen kondíciókat is. 

A terraView a terraPulse új szolgáltatása, egy olyan online platform, ami a fák típusai, az erdőirtás, a biomassza és a vadon élő állatok élőhelyének változásait figyeli. Észleli és követi az erdők változásait világszerte, a világviszonylatban elérhető legmagasabb felbontással. Így könnyebb megbecsülni az erdős területek értékét, előre tervezni a gazdálkodásokban, felmérni, hogy egy földrajzi terület mennyi szén-dioxidot képes megkötni – ez határozza meg a hitelértékét.

Borítókép: Pusztuló esőerdő az Amazonasnál. Fotó: COLLART Hervé/Sygma via Getty Images)