Megnyitott az első európai űrkikötő

November elején Haakon herceg, norvég trónörökös megnyitotta az Andoya űrkikötőt, Norvégia északnyugati partjainál, az északi sarkkörön túl fekvő Andoya szigetén. A létesítmény az európai kontinens első űrkikötője.

Az űrkikötő első ügyfele a német Isar Aerospace, amely Spectrum nevű kétfokozatú hordozórakétáit fogja tesztelni, később rakománnyal felbocsátani innen. A Spectrum rakéták a tervek szerint kicsi és közepes műholdak űrbe juttatására lesznek képesek. Kezdetben évente tizenöt indítással számolnak.

Az Isar nem különösen ismert cég, de érdemes megismerni, mert az európai űripar egyik legfontosabb szereplője lehet a jövőben. A Müncheni Műszaki Egyetemről 2018-ban indult cég 310 millió eurós tőkéjével jelenleg a legerősebb privát űrcég, és fő konkurenciájuk a SpaceX.

Az európai színtéren van egy szintén német versenytársuk: az Augsbrugi Rakétagyár (Rocket Factory Augsburg, RFA). Az RFA víziója, hogy úgy termelje a rakétákat, mint egy autógyár az autókat. Az augsburgiak bázisa szintén az Európai Unión kívül, a skóciai Shetland-szigeteken található, jelenleg épülő SaxaVord űrkikötőben lesz.

A két cég és az űrkikötők szerepe azért nagyon fontos, mert az európai űripar és űrkutatás jövője most, 2023 novemberében érkezett fordulóponthoz, miután – a közösségben hagyományos mintát követve – az országok belső ellentétei zsákutcába lavírozták az Európai Űrügynökség hordozórakéta-fejlesztését.

Űrkorszaki Asterix

A történet mintegy egy évtizede indult, amikor már elkezdődött a kiöregedő Ariane 5-ös hordozórakéták utódjának fejlesztési munkája. A németek a SpaceX Falcon 9-eseihez hasonló gazdaságos megoldást szerettek volna, míg a franciák továbbra is egyszer használatos rakétákat vitték volna tovább, amíg eldől, hogy Elon Musk többször használható rakétái beválnak-e. Egy évtizeddel később, miután a Falcon 9-esek közül egy, új rekordot felállítva immár 18-szor járta meg a világűrt, világos, hogy beváltak. Az európaiak eközben összehozták az Arian 6-ot, ami egy francia első fokozatból és olasz fúvókákkal ellátott, német második fokozatból áll. Kissé öszvér, de elvileg feleannyiba kerül, mint elődje. Az igazi gond, hogy bár 2020-re tűzték ki, máig sem sikerült egyet sem fellőni belőle.

Mivel az orosz–ukrán háború miatt a Szojuz hordozórakéták kiestek, az európaiak jelenleg Elon Musknál állnak sorba szállítási kapacitásért. Közben az új Ariane-t gyártó, az Airbus és Safran tulajdonát képező ArianeGroup jelezte, hogy további 350 millió euróra lenne szüksége a továbblépéshez, amivel el is párologna a fentebb említett 50 százalékos költségmegtakarítás. Az európai hivatalnokok a spanyolországi Sevillában tanácskoznak a lassú és valószínűleg elkerülhetetlen összeomlásról, de közben már ugrásra kész az európai űrbiznisz új generációja.

Az Andoya Space űrközpontjának építése 18 hónappal ezelőtt indult, és 2025-re készül el teljesen. Már áll a fő épület, az irányítóközpont és az első indítóállás is. Az Isar vezérigazgatója, Josef Fleischmann kiemelte: az űrrepülőtér nagy előnye, hogy nem érinti más országok légterét vagy civil légifolyosókat, és van a közelben kikötő, repülőtér, de van közúti összeköttetése is. A német cégen kívül az első európai űrközpont másik ügyfele a norvég hadsereg lesz, akik egy állandó saját indítóállással rendelkeznek majd.

(Ars Technica, Global Construction Review, The Next Web)