Ez volt a történelem első harci cselekménye az űrben

Az izraeli légvédelem Arrow–2-es elhárítórakétája megsemmisített egy Jemenből kilőtt ballisztikus rakétát a 100 kilométer magasságban húzódó Kármán-vonal felett, amelyet a világűr határának tekintenek – jelentette az izraeli Haaretz. Mivel a korábbi teszteket és fegyverkísérleteket nem tekintjük harci cselekménynek, ez volt az első eset, amikor egy konfliktus résztvevői a Föld légkörén túl ütköztek meg.

A múlt heti incidens során Jemenből 1600 kilométer távolságból indítottak egy Khader–110 rakétát, feltételezhetően Eilat városára. A támadás a Hamász október elején indított terrortámadásai nyomán Gázában kialakult háborús helyzet egyik nemzetközi következménye. Ennek egyik háttere a vallási ellentéteken túlmenően az a hosszú évtizedekre visszanyúló történet, hogy Izrael nukleáris fegyver fejlesztésével vádolja Iránt. Irán minden esetben cáfolta, hogy atomfegyverek fejlesztésére törekedne, de közben nagy lendülettel gyártja és fejleszti a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas rakétákat.

Történelmi vetélkedő

A jemeni húszik fegyvere a velük szövetséges Irán Shahab–3A közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának továbbfejlesztett változata, amely egytonnás robbanófejet képes közel kétezer kilométeres távolságba eljuttatni. Maga a Shahab–3 az észak-koreai Hwaseong–7 iráni gyártású változata. A Hwaesong–7 pedig a szovjet R–17 Elbrus ismertebb, NATO-kompatibilis nevén SS–1C Scud–B helyi verziója. 

Az ötvenes évek végén tervezett Scud fél évszázad alatt vált az időközben megszűnt Szovjetunió legsikeresebb harcászati rakétájává, számos továbbfejlesztett helyi változattal. Igazán emlékezetes színre lépésükre az első öbölháború során került sor, amikor 1991 februárjában Irak lőtt Scudokat Tel-Avivra és Haifára. Már ezek sem a szovjet, hanem az al-Huszein nevű iraki gyártmányok voltak. A háború későbbi részében amerikai Patriot ütegek vadászták le több-kevesebb sikerrel ezeket. 

A szovjet rakéták sosem voltak igazi precíziós fegyverek, 

de mivel zuhanás közben szétestek, a Patriotok sem minden esetben találták el őket. A történet ezzel lényegében körbe is ért: a Patriotok szereplése nyomán Izraelben ekkor kezdődött az Arrow elhárítórakéták fejlesztése. Az új rendszert kifejezetten ballisztikus rakéták megsemmisítésére fejlesztették azzal a céllal, hogy ne a célba vett városok felett, hanem lehetőleg még a sztratoszférában küzdje le a fenyegetést. Az űrben tehát az eredeti Nyíl 2008-ban rendszerbe állított Arrow–2 Block–4 változata találkozott az egykori Scudok modernizált utódjával.

Az Arrow rendszer fejlesztése nagyon költséges volt, és éles viták övezték Izraelben. Első éles bevetésére 2017-ben került sor, amikor az izraeli légierő Szíriába behatoló harci gépeire szovjet gyártmányú Sz–200 légvédelmi rakétákat indított a helyi légvédelem – ezek a repülőgépeket nem találták el, de a pályájuk alapján fennáll a veszélye, hogy lakott területre zuhannak. A Kármán-vonal felett végrehajtott elhárítás lett a második éles bevetés.

A jelenlegi feszült helyzetben a húszik eddig legalább négy esetben indítottak ballisztikus rakétát vagy cirkálórakétát izraeli célpontok ellen, ezeket a Vörös-tengeren tartózkodó amerikai Gerald R. Ford repülőgép-hordozó harci csoportjához tartozó USS Carney rombolórakétái semmisítették meg. 

Egy esetben az Izrael és Jemen között elhelyezkedő Szaud-Arábia egyik Patriot ütege lépett közbe – utóbbival kapcsolatban tudni érdemes, hogy a húszik és a szaúdiak 2015 óta háborúban állnak, amelynek során Szaúd-Arábiára is rendszeresen indítottak az iráni eredetű ballisztikus rakétákból. A helyi ütegek 162 ilyen rakétát lőttek le az évek során.

A meghiúsult támadás a húszik oldalán is új szintet jelent, mert eddig nem próbálkoztak ilyen távolságról csapást mérni. Az 1600 kilométeres távolság már az orosz Kalibr és az amerikai Tomahawk cirkálórakéták ligája.

(Haaretz, Wikipedia)