Továbbra is engedélyezi a rettegett gyomirtó használatát az EU

Az Európai Bizottság múlt csütörtökön egy évtizeddel meghosszabbította a glifozáttartalmú növényvédő szerek használatának engedélyét, miután nem állt össze a vegyszer betiltásához szükséges többség. A tagállamok ettől függetlenül a kockázatértékelésük alapján saját hatáskörben szabályozhatják a növényvédő szerek országos vagy regionális felhasználását. A glifozátra jelenleg az EU egyetlen tagországban sem vonatkozik általános tiltás, egyes területeken korlátozzák alkalmazását, például iskolák és temetők környékén, vagy háztartásokban.

A glifozát egy gyomirtószer, amelyet a Monsanto vegyésze, John E. Franz fedezett fel 1970-ben. A vállalat 1974-től Roundup néven hozta forgalomba. Az amerikai farmerek a szintén a Monsanto által fejlesztett, génmódosítással glifozátállóvá tett terményekkel együtt alkalmazzák. A legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtóvá vált 2007-re, ennek megfelelően nyomai széles körben kimutathatóak voltak az emberi élelmiszerekben, és mára az esőben és szálló porban is jelen van. A független kutatások szerint a növényeken kívül veszélyes a méhekre és a vízi életre, emberek esetében potenciális géntoxikus és rákkeltő hatást mutattak ki, májkárosító, neurotoxikus és endokrinológiai elváltozásokkal. Az ellenérdekelt ipari konglomerátum jelentős ellenállást tanúsított az ilyen megállapításokkal szemben, nyilatkozatok, lobbitevékenység vagy akár ellenkutatások formájában. A vegyszer veszélyessége tudományosan lehet, hogy vitatott, a bíróságokon már egyértelműbb a helyzet.

Az Európai Bizottság döntése után pár nappal az Egyesült Államok Missouri állambeli bírósága 1,56 milliárd dolláros kártérítés fizetésére kötelezte a Monsanto anyacégét, a német Bayert, mert a Roundup rákot okozott az azt alkalmazó embereknél, akiket nem tájékoztattak a potenciális veszélyeiről. A pert egy New York-i, egy missouri és egy kaliforniai gazdálkodó indította – mindhármuknál non-Hodgkin-limfómát diagnosztizáltak. A cég negyedszer vesztett pert non-Hodgkin-limfómás amerikaiak ellen. A Bayer, amely 2018-ban 63 milliárd dollárért vásárolta fel a Monsantót, az utóbbi években peren kívül megegyezett az érintettekkel, és 11 milliárd dollárt költött kártalanításukra, de a Reuters tudósítása szerint a különböző beadványok alapján még további ötvenezer esetben tarthatnak igényt milliós kártérítésre.

Franciaországban idén októberben ítéltek meg kártérítést egy anyának, akinek súlyos rendellenességgel született gyermeke, miután terhesen érintkezett a glifozáttal.

Cristophe Béchu francia környezetvédelmi miniszter „hülyeségnek” nevezte a glifozát használatának engedélyezését, és közölte, hogy részükről továbbra is igyekeznek korlátozni a szer használatát. A glifozát európai betiltásának ötletét Emmanuel Macron francia elnök 2017-ben tűzte a zászlajára, de miután a legerősebb tagországok agrárlobbijainak összefogásával találta szemben magát, meghajolt a gazdasági érdekek előtt. A franciák diplomáciai megfontolásból Németországgal együtt tartózkodtak a szavazáson, így 

Az Európai Bizottságban 27 tagországból 15 szavazatra, vagyis az EU lakosságának 65 százalékát jelentő minősített többségre lett volna szükség a glifozát ellen vagy mellett, de mivel így két kísérlet után nem sikerült eldönteni a kérdést, a végső szót a bizottság mondta ki. A döntéshozók az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) megállapításaira támaszkodtak, amelyek szerint nem bizonyított, hogy a növényvédőszer rákkeltő.

A gyomirtóbiznisz egészen a közelmúltig évente több tízmilliárd euró bevételt hozott a Bayernek, különösen miután az Ida hurrikán zavart okozott a konkurencia gyártási kapacitásaiban, és 44 százalékkal nőttek az eladások. A piaci egyensúly visszaállásával azonban folyamatosan csökken a piaci részesedés, míg a kártérítések miatt a glifozát gyártása jelenleg veszteséges.

(EuroNews, Nature, Politico, Reuters)