Egy teáskanálnyi anyagból ismerhetjük meg a Naprendszer keletkezésének titkait
További Tech-Tudomány cikkek
- Szemet gyönyörködtető Aston Martin kerül kalapács alá
- Már évtizedek óta tudják hogy mérgező, mégis máig használják ezt a műtrágyát
- Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
Elkezdik tanulmányozni a NASA Osiris-REx küldetésén a Bennu kisbolygóról összegyűjtött érintetlen mintákat a londoni Természettudományi Múzeumban – írja a The Guardian.
Ez elképesztő. Olyan, mint egy kis kincsesbánya, amely visszavezet minket a Naprendszer keletkezésének idejéhez. Alig várom, hogy a kezembe vegyem őket, és meglássam, mit tanulhatunk a korai naprendszerről
– mondta Ashley King bolygókutató, aki a 100 milligrammnyi, 4,6 milliárd éves szemcséket vizsgálja majd a világ egyik legjelentősebb meteoritgyűjteményének otthont adó múzeumban.
Vissza a Naprendszer keletkezéséhez
Korábban az Index is beszámolt arról, hogy az 550 méter átmérőjű Bennu aszteroida egyfajta keringő időkapszula, amelyből alapvető ismeretekre tehetünk szert a Naprendszer és a földi élet kialakulásának történetéről. Az NASA Osiris-REx küldetésének kutatószondája 2018 decemberében érkezett meg a Bennuhoz, majd két évvel később megközelítette az aszteroidát, és robotkarjával mintát vett a felszínéből. Ezzel a mintával tért vissza szeptemberben.
NASA's OSIRIS-REx mission successfully returned a sample from the asteroid Bennu after a seven-year journey. What the probe had in stored surprised the scientists. pic.twitter.com/9BWwqyr0Wz
— Interesting Engineering (@IntEngineering) November 22, 2023
A NASA kutatóinak előzetes elemzései megállapították, hogy az aszteroida darabjai szénben és vízben gazdagok, és valószínűleg aminosavakat tartalmaz. A tudósok arra számítanak, hogy évtizedekig tanulmányozzák majd a mintákat, miközben
megpróbálják feltárni, hogyan alakulhatott ki a Naprendszer, és hogy az aszteroidák szállítottak-e a jelentős mennyiségű vizet a Földre és más bolygókra.
A kutatás egyik kulcsfontosságú területe a Bennu hidrogénizotópjainak elemzése, amelyből kiderülhet, hogy megegyezik-e a Föld óceánjaiban található hidrogénizotópokkal.
A Természettudományi Múzeum kutatásának első két évében a Bennu ásványi összetételét és szerkezetét vizsgálják majd. A mintában a legnagyobb szemcsék milliméteres nagyságrendűek, míg a legkisebbek pusztán porszemcse méretűek. A mintát vizsgáló kutatók elmondták, bár az anyag csupán teáskanálnyi mennyiségű, mégis évekig lefoglalja majd őket.