Egy teáskanálnyi anyagból ismerhetjük meg a Naprendszer keletkezésének titkait
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Mindössze 100 milligrammnyi, de annál jelentősebb az az úgynevezett sötét por, amelyet a NASA Osiris-REx küldetésén a Bennu kisbolygóról gyűjtöttek össze. A brit Természettudományi Múzeum kutatói évekig dolgoznak majd a csekély mennyiségű anyaggal, hogy minél többet megtudhassunk a Naprendszer és a földi élet kialakulásának történetéről.
Elkezdik tanulmányozni a NASA Osiris-REx küldetésén a Bennu kisbolygóról összegyűjtött érintetlen mintákat a londoni Természettudományi Múzeumban – írja a The Guardian.
Ez elképesztő. Olyan, mint egy kis kincsesbánya, amely visszavezet minket a Naprendszer keletkezésének idejéhez. Alig várom, hogy a kezembe vegyem őket, és meglássam, mit tanulhatunk a korai naprendszerről
– mondta Ashley King bolygókutató, aki a 100 milligrammnyi, 4,6 milliárd éves szemcséket vizsgálja majd a világ egyik legjelentősebb meteoritgyűjteményének otthont adó múzeumban.
Vissza a Naprendszer keletkezéséhez
Korábban az Index is beszámolt arról, hogy az 550 méter átmérőjű Bennu aszteroida egyfajta keringő időkapszula, amelyből alapvető ismeretekre tehetünk szert a Naprendszer és a földi élet kialakulásának történetéről. Az NASA Osiris-REx küldetésének kutatószondája 2018 decemberében érkezett meg a Bennuhoz, majd két évvel később megközelítette az aszteroidát, és robotkarjával mintát vett a felszínéből. Ezzel a mintával tért vissza szeptemberben.
NASA's OSIRIS-REx mission successfully returned a sample from the asteroid Bennu after a seven-year journey. What the probe had in stored surprised the scientists. pic.twitter.com/9BWwqyr0Wz
— Interesting Engineering (@IntEngineering) November 22, 2023
A NASA kutatóinak előzetes elemzései megállapították, hogy az aszteroida darabjai szénben és vízben gazdagok, és valószínűleg aminosavakat tartalmaz. A tudósok arra számítanak, hogy évtizedekig tanulmányozzák majd a mintákat, miközben
megpróbálják feltárni, hogyan alakulhatott ki a Naprendszer, és hogy az aszteroidák szállítottak-e a jelentős mennyiségű vizet a Földre és más bolygókra.
A kutatás egyik kulcsfontosságú területe a Bennu hidrogénizotópjainak elemzése, amelyből kiderülhet, hogy megegyezik-e a Föld óceánjaiban található hidrogénizotópokkal.
A Természettudományi Múzeum kutatásának első két évében a Bennu ásványi összetételét és szerkezetét vizsgálják majd. A mintában a legnagyobb szemcsék milliméteres nagyságrendűek, míg a legkisebbek pusztán porszemcse méretűek. A mintát vizsgáló kutatók elmondták, bár az anyag csupán teáskanálnyi mennyiségű, mégis évekig lefoglalja majd őket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
