Nem druidáknak épült a Stonehenge

Az elképzelés, hogy a Stonehenge néven ismert, Angliában található, történelem előtti titokzatos kőépítményt kelta druidák építették ceremóniáikhoz, a 17. századra vezethető vissza, amikor a Julius Ceasar britanniai hadjáratairól szóló beszámolókban arról olvastak, hogy a helyiek papjait druidáknak nevezik. A korabeliek fantáziáját annyira felcsigázták az őstörténeti részletek, hogy az indiános-cowboyos játékhoz nagyon hasonlóan saját druidanevet felvéve, virágot hintve kezdtek druidáskodni.

A druidizmus innentől saját pályát írt le a populáris kultúrában, amely az 1960-as évek New Age és hippi mozgalmáig ívelt és máig is tart. Az általuk okozott disznóól és vandalizmus miatt a druidáskodókat 1985-ben kitiltották Stonehenge környékéről – bár utólag a szolidabb, nem fesztivál jellegű druidálást engedélyezték.

A modern pogányságnak megvannak a maga anyagi érdekei, a hivatalos régészet eközben az anyagtudományokban volt érdekelt, amelyekkel a helyszínen talált agyagedényeken lévő lipidmaradványokból megállapítható, hogy disznózsírt, faggyút, vagy éppen tejet tároltak benne. Komoly a verseny az elitista tudomány és a modern druidizmus között, amelynek ma 74 ezer hivatalosan bejegyzett druida a tagja.

A Stonehenge az újkőkorszakban épült, ami a bronzkort megelőző kőkorszak utolsó szakasza, és időszámításunk előtt 7000-től 3000-ig tartott. Ennek következtében évezredekkel előzte meg a druidák és a rómaiak megjelenését.

A mai Nagy-Britannia lakói alaposan átalakították a tájat. A Stonehenge oltárkőnek nevezett elemét – ami nem oltár volt, hanem maga is állt, mint az építmény többi része – a korábbi vizsgálatok alapján 290 kilométer távolságból, Walesből szállították a helyszínre. A legfrissebb eredmények szerint a régészek kicsit alábecsülték a régi újkőkoriakat, mert a kő jóval messzebbről, Észak-Angliából vagy Skóciából származik.

A Stonehenge több lépésben épült: 5000 éve az első kövek érkezése előtt körkörös földhalom volt 56 körben leásott facölöppel. Az építmény egy korábbi walesi építmény újjáépített változata, onnan hozott kövekkel. Az első kövek után kerültek helyükre a külső nagyobbak, amiket 25 kilométerre fekvő bányából hoztak ide. Az említett oltárkő egy harmadik helyről származott, illetve egy igavonó állatokból és emberekből álló komoly csapat kellett a szállításához.

A druida folklór által követett napfordulós rituálé egyébként nem lőtt nagyon mellé. A friss elméletek szerint az újkőkoriak a Dél-Keresztje csillagkép és a Nap orientációja alapját vették időszámításuk alapjául, és a Stonehenge elődjét is azért költöztették el, mert az új helyen jobban látszott a csillagkép. A tudományos viták alapján ugyanakkor könnyen lehet, hogy ez már a ló túloldala és túlkombinálás, hiszen egy olyan kultúráról van szó, amiről semmilyen írott emlék sem maradt.

(Big Think)