Talált is életet, meg nem is az űrteleszkóp
További Tech-Tudomány cikkek
Az elmúlt hetekben komoly információs anomáliák jelentek meg a James Webb űrteleszkóp tudományos felfedezéseivel kapcsolatban, amelyek szerint életet fedezett fel idegen csillagrendszerben, de ezt vagy titkolják, vagy csak lepel fedi a közelgő nagy bejelentésig.
A James Webb egy történetileg és technikailag is szuperkomplikált mérnöki csoda, az emberi civilizáció jelenlegi legfejlettebb és legkomolyabb képességű teleszkópja. Építése másfél évtizedet csúszott, és a NASA fennhatósága alatt 2022 vége óta működik, deríti fel a legkorábbi ismert galaxisokat és csillagokat, miközben minden eddiginél jobb minőségű képeket készít a Naprendszer bolygóiról, illetve más csillagok körül keringő bolygók felfedezésére is használják.
Mielőtt tisztáznánk, hogy milyen életet fedezett vagy nem fedezett fel a Webb, érdemes kitérni a jelenlegi fennforgás eredetére.
A zavar forrásai a közkedvelt brit tudósok,
közülük is a Dr. Becky néven ismert youtuber, Becky Smethurst. Dr. Becky egyik megszólalásában úgy fogalmazott, hogy „bingókártyáján szerepel, hogy 2024-ben sor kerül olyan bejelentésre, amely szerint életre utaló komoly bizonyítékokat találtak egy exobolygón”. Nem volt nehéz félreérteni, ezért sikerült is. Nem sokkal később a Spectator cikkében már egy helyi értéken szerepelt az ufológiával, bár a hölgy utóbb jelezte is, hogy kissé bizarrnak találja, ahogy kiforgatták szavait. Mindez természetesen komoly hullámokat vetett a brit csillagászok által használt online felületeken.
Az idegeneket nem találtuk meg, de ha ez bekövetkezik, nagyon fontos lesz mindenkinek a tudományos közvéleménytől az idegen űrhajókban hívőkig és a háttérhatalmi, gyíkemberspektrumú világkép követőiig. Az, hogy 2024-ben sor kerülhet erre, az azt jelenti, hogy nagyon közel lehetünk.
Ahogy többen is felhívták rá a figyelmet, igazából lehet, hogy már felfedeztük a földön kívüli életet, csak nem lehetünk biztosak benne.
Találtunk valamit valahol
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a James Webb egy 120 fényévnyire található, K2-18b nevű exobolygón talált élettel kapcsolatba hozható, széntartalmú vegyületeket. Metán és dimetil-szulfid jelenlétét mutatták ki – utóbbi nálunk baktériumok anyagcseretermékeként, a kukorica és a káposzta kénes bűzét okozó anyagként ismert.
A bolygót emellett a számítások szerint folyékony óceán borítja, de mivel az égitest tömege a Földének 8,6-szorosa, jóval erősebb a gravitáció. A bolygó ugyanakkor túl forró lehet az élethez, óceánjai valószínűleg folyamatos forrásban vannak.
A víz és a szén elég gyakori a világegyetemben, így önmagukban semmit sem bizonyítanak. Vulkanikus környezetben az élet jól elvan forró vízben is. A szenzáció nem ezért maradt el, hanem mert a James Webb csodálatos technikája ellenére sem tudunk eleget. Egyrészt egy távoli csillag fényét elemezték, ahogy az áttűnik a bolygó légkörén – már az első bejelentéskor tudni lehetett, hogy ez egy működő, de új módszer (a JWST másodszor próbálkozott vele), ezért a mérést érdemes még párszor megismételni.
Van továbbá egy intő példa is: a Vénusz, ami nem egy távoli csillag, hanem szomszédos bolygó. A Vénusz egy félezer fokos pokoli világ, ahol kéneső esik – a légkörében mégis foszfingázt találtak 2020-ban. A foszfint szintén biológiai nyomként értékelték, de pár évvel később, amikor a csillagászok a kénalapú életformák jelenlétét modellezték, kiderült, hogy a foszfin nem származhat élő szervezetektől. Az eset azt illusztrálja, hogy az egyes világok környezete és kémiája mindig egyedi és egzotikus – a biológiai jeleket értékelő módszertannak nagyon bele kell húznia, hogy követni tudja ezeket a kihívásokat.
Ha addig nem érkezik konkrét rádiójel technikai civilizációtól, a legjobb jelölt addig is a K2-18b, mivel a legtöbb exobolygó vagy gázóriás, vagy túl közel kering csillagához, vagy mindkettő. A bolygóról többet egy új eszköz, a tervek szerint 2027-től működő Grace Roman űrteleszkóp segítségével tudhatunk majd meg, amellyel úgynevezett koronagráfos mérésekkel közvetlenül is láthatók lesznek a távoli bolygók.
(Ars Technica, Futurism, IFL Science, The Spectator)