Egy tanulmány kimutatta: akár bele is halhat, aki ezt a két gyógyszert egyszerre szedi

A vizsgálatot több mint 60 ezer férfi bevonásával végezték el. A vizsgált szerek az alábbiak voltak: 

• Egyrészt az úgynevezett Foszfodiészteráz 5 típusú inhibitorokat (röviden: PDE5i) vizsgálták. Ezek azok a szerek, amelyeket a kardiovaszkuláris betegségekkel (CVD) küzdő férfiak a leggyakrabban használnak a merevedési zavarokra. Ezek közé tartozik például a Viagra, a Levitra, a Cialis meg számos egyéb készítmény.
• Másrészt pedig az akut, rohamokban jelentkező mellkasi fájdalommal (Angina pectoris) szemben alkalmazott, nitrátalapú készítmények képezték a vizsgálat alapját. 

A CNN megjegyzi, hogy a két gyógyszertípus együttes szedéséről már korábban is sejteni lehetett azt, hogy problémákat okozhat, és ellenjavalt volt az együttes alkalmazásuk.

Mind a kettő alacsony vérnyomást (hipotenziót) okoz azáltal, hogy jelentősen befolyásolják a vérerek működését.

Korábban több vizsgálatot is végeztek arra vonatkozóan, hogy e kettő együttes szedése okozhat-e problémákat, azonban e tanulmányok eredménye jelentősen eltérő volt, nem született konklúzió a kérdésben.  

Ezzel szemben a mostani kutatás végzői egyértelműen kijelentették, hogy

„A célunk az, hogy hangsúlyozzuk: gondos, betegközpontú mérlegelésre van szükség abban az esetben, ha egy PDE5i-gyógyszert egy nitrátkezelésben részesülő férfinak írnának fel. Továbbá [a kutatás] igazolja, hogy további vizsgálatokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a merevedési zavarok elleni készítmények milyen hatással vannak a kardiovaszkuláris rendellenességben szenvedő férfiakra” – mondta a kutatás vezetője, Daniel Peter Andersson, a stockholmi Karolinska Intézet orvostudományi tanszékének docense a már lektorált tanulmány eredményeit összefoglaló sajtóközlemény szerint.

A vizsgálatba összesen 61 487 svéd férfit vontak be a svéd nemzeti betegregiszterből, akiknek koszorúér-betegségük volt, és a 2005 és 2013 közötti időszakban szívinfarktuson vagy úgynevezett perkután koszorúér-intervención (más néven: revaszkularizáción) estek át.  

A két csoport közt jelentős különbség volt abból a szempontból is, hogy a csak nitráttal kezelt személyek átlagos életkora 70,3 év volt, míg azoké, akik mindkét szerből kaptak, ennél jóval alacsonyabb, 61,2 év volt.

A kezelés után az előbbi csoport tagjainak későbbi kórtörténetét a hat hónapos időszak után átlagosan 5,7 évig, míg az utóbbinak átlagosan 3,4 évig követték. 

A kutatók végül azt állapították meg, hogy az utóbbi csoportban valamivel nagyobb volt a különféle okokból bekövetkező korai elhalálozás kockázata. Ezen kívül azt is közölték, hogy a mindkét készítményt szedő csoport tagjainak kétszer akkora valószínűséggel kellett átesnie egy újabb revaszkularizáción, mint azoknak, akik csak nitrátot szedtek.

Howard Herrmann, a Pennsylvaniai Egyetem kardiológusprofesszora azt mondta, hogy a vizsgálat eredményei nem meglepőek annak fényében, hogy a tudósok korábban is sejtették mindezt, de a kutatás komoly figyelmeztetést jelenthet azoknak az orvosoknak, akik mindkét szert felírnak a pácienseknek.

Megjegyezte azt is, hogy a tanulmány eredményeit valamelyest gyengíti, hogy a kutatók nem követték nyomon azt, hogy a két csoport tagjai pontosan mikor, milyen rendszerességgel és milyen orvosi előírások mentén szedték a gyógyszereiket, illetve hogy a vizsgálatban nem differenciáltak arra vonatkozóan, hogy a PDE5i-gyógyszerek és a nitrátalapú készítmények közül melyiket szedték pontosan az egyes páciensek.

(Borítókép: Dr. David Williams / Bloomberg / Getty Images)