Így rajzolja át a társadalmat a járvány

Drámai társadalmi változásokat okoztak az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány nyomán elterjedő otthonimunka-technológiák az Oxfordi Egyetem közgazdasági szaklapjában, a Review of Economic Studiesban közölt elemzés szerint. A következmények hatással vannak az ingatlanpiacra, a népesség eloszlására és a jövedelmi egyenlőtlenségekre is.

2020-ban a világon végigsöprő Covid–19-járvány nyomán a legtöbb országban szükségintézkedéseket, kijárási korlátozásokat és kötelező távolságtartást vezettek be. Ahol ez megoldható volt, online folytatódott az iskolai tanítás és a munka. Hatalmasat futottak az online videókonferencia-szolgáltatások, a Zoom és a Microsoft Teams. Az otthonról dolgozók aránya sokszorosára nőtt a járvány előtti időkhöz képest.

Az új kutatás szerint az otthoni munkavégzés nem minden esetben hatékony: az együttműködést igénylő munkák egyértelműen jobban mennek irodában. Más esetben ugyanakkor nem előny az emberek nyüzsgése – az otthoni munkavégzés az egyéni feladatoknál kimutathatóan jelentősen termelékenyebb megoldás.

Minden jobb

2019-ben az amerikaiak a munkaidejük 5 százalékát abszolválták otthonukban, ma ez 48 százalék alacsonyabb képzettségű, és 82 százalékos a magas képzettséget igénylő pozíciókban.

Ennek következménye, hogy a bérelt irodák összes alapterülete 8 százalékkal zsugorodott az elmúlt években. Az eltűnő irodák eközben magánházak dolgozószobáiként jelennek meg, és a lakhatási költségek 14-24 százalékos emelkedésében csapódnak le.

A modellezés alapján a járvány az átlagos bérek emelkedését eredményezte a dolgozó népesség körében, mivel az elterjedt otthoni munka javuló termelékenysége ugyancsak emelte a béreket. A szerzők szerint mindez egyébként is bekövetkezett volna, a járvány csak gyorsította a folyamatot.

Egy konkrét munkakörrel kapcsolatban leírják, hogy a telefonközpontos munkák egyértelműen produktívabbnak bizonyultak otthoni környezetben, közben a munkavállalók annyira preferálták ezt a megoldást, hogy cserébe átlagosan 8 százalékkal 

A tanulmány megállapította, hogy a munka körülményeiben bekövetkezett változások a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásához vezettek. A 70-es évek vége óta megfigyelhető trend, hogy a technikai fejlődés a magasan képzett munkaerőnek kedvez.

Korábbi kutatásokat vizsgálva a szerzők kiemelik, hogy a városok szerkezete különös módon kevésbé reagál a természeti csapásokra, mint a társadalmi változásokra. Ebben az esetben ingázó tömegek és irodák eltűnésével és a külvárosi környezetek további erősödésével számolnak.

Az adatok szerint ugyanakkor nagyon ritkák a száz százalékban otthoni munkák, a legelterjedtebb a hidrid konstrukció, amelyben a munkavállaló hetente két napot tölt az irodában.

(SciTechDaily)