Ezért gyakoribb nőknél az autoimmun betegség

Autoimmun betegség olyankor alakul ki, amikor a szervezet természetes védelmi rendszere saját sejtjei és szövetei ellen fordul – ilyen betegség a lupus, az autoimmun arthritis vagy sclerosis multiplex. Az autoimmun betegségek erősen nemfüggőek, az érintettek háromnegyede nő. Ismereteink szerint ennek okai környezeti és genetikai eredetűek. A Stanford Egyetem munkatársainak friss tanulmánya szerint az aszimmetriát a nemi kromoszómák szabályozása okozza, mely ugyanaz a mechanizmus, ami miatt tarka a macskák szőre. 

Mint ismert az emlősöknél a nemi kromoszómák a nők esetében két XX, a férfiaknál XY. A kromoszómák olyanok, mint a magnókazetták, fehérjére tekercselve tárolják az örökítőanyagot, vagyis DNS-t és – nem nagy rejtély – nagyító alatt tényleg X vagy Y alakúak. 

A férfiak Y kromoszómái aprók és hordoznak ugyan ilyen-olyan információkat, de semmi olyat, ami nélkül ne lehetne vígan eléldegélni – ezt az emberiség fele kész alátámasztani. Az X kromoszóma teljesen más, jelentős fehérjéket kódol. A dupla X kromoszóma, azonban 

ezért a sejt az egyik X kromoszómát inaktiválja és elcsomagolja. Az inaktív X egy Barr-testnek nevezett röggé alakul, a folyamat visszafordíthatatlan és már az élet kezdetén, a hólyagcsíra szakaszban lezárul. A későbbi fejlődés során az egyes sejtek osztódva nagyobb csoportokat alkotnak. Ennek a működésnek az eredménye, hogy hol vörös, hol fekete dominanciájú foltok jelennek meg a nőstény macskák szőrzetén, ha örökölték mindkét színt. (A fehér színt, egy festékanyagot kikapcsoló másik gén okozza – lényeg, hogy ritka kromoszóma rendellenességektől eltekintve három szőrszín csak nőstény macskáknál jelenik meg.)

Ugyanennek a mechanizmusnak a fonákja, hogy ha a retina színérzékelő receptorának génjét elrontja egy mutáció, más intenzitással ugyan, de nőknél megmarad a színérzékelés a másik X kromoszómának köszönhetően. A fiúk esetében azonban nincs pót X, a színtévesztők 95 százaléka ezért férfi.

Támad az ellenméreg

A Stanford kutatói az autoimmun betegek antitesteit vizsgálva észrevették, hogy a szervezet nagyon gyakran olyan fehérjéket tekint betolakodónak, amelyek egy Xist nevű RNS-hez kapcsolódnak. A Xist a DNS-ben foglalt információt lemásoló RNS-ek egyike, ő az, aki az extra X kromoszóma becsomagolását vezényli. A probléma akkor jelentkezik, ha egy elhalt sejt alkatrészeként és hozzá kapcsolódó fehérjékkel találkozik egy olyan sejttel, ahol a másik X a domináns, mert előfordulhat, hogy a sejt támadó vírusnak véli és antitesteket termel.

Az Xist csak akkor készül a sejtben, ha két X kromoszóma mérgezéssel fenyeget – XY kromoszómák hordozóinál nem fejeződik ki. A Stanford kutatói ezért aktív Xist géneket ültettek a hím ksérleti egerek genomjába. Ezzel egyrészt igazolni tudták az Xist szerepét, és hogy vannak autoimmun betegségre hajlamosabb változatai, másrészt ki tudták zárni, hogy női nemi hormonok, vagy az inaktivált X kromoszómából származó abnormális fehérjék okozzák az autoimmun betegséget.

A kísérlet során a lupust kiváltó irritáló anyagot juttattak a módosított hím egerekbe és megfigyelhető volt, hogy a nőstényekhez hasonló arányban jelent meg náluk az autoimmun betegség. A nőknél gyakoribb ugyan az autoimmun betegség, de a nők többségénél nem alakul ki. A Stanford egérkísérletei azt is igazolták, hogy az autoimmun betegségnek ellenálló Xistek esetében a hímeknél és nőstényeknél sem alakult ki lupus.

A kutatás szerzője Howard Chang professzor rámutatott, hogy 

ezért nem ismerhették fel az Xist komplexum szerepét.

A kutatók az egyes betegségekhez köthető antitesteket is azonosítottak, amelyeket jóval az autoimmun betegség megjelenése előtt ki lehet mutatni.

(Cell, Nature, Science, Stanford)