Műtét közben gyilkolhatott a sebészrobot, most az űrben vezekelhet

A robotasszisztált sebészet egyre inkább terjed, mert pontos és bonyolult munkavégzésre is képes és könnyen elvégzi a nem invazív műtéteket is nagyobb vágások nélkül, de azért nem árt az óvatosság, főleg ha a gyártó cég fontos információkat titkol el. 

2021 szeptemberében Sandra Sultzert a Baptist Health Boca Raton Regionális Kórházban műtötték meg a da Vinci sebészeti robot segítségével. Ez a műszer, leírása szerint, az emberi kéznél sokkal precízebben dolgozik, lehetővé teszi a minimálisan invazív beavatkozásokat. De a készülék véletlenül lyukat égetett az asszony vékonybelén. Az eljárás után Sandra továbbra is hasi fájdalmaktól szenvedett és lázas volt, amíg 2022 februárjában elhunyt. Férje most benyújtott bírósági keresete szerint „az elszenvedett sérülések közvetlen következményeként”. Harvey Sultzer a gyártót pereli és azt állítja, a robot okozta a sérülést, ami felesége halálához vezetett. 

Sultzer 75 ezer dolláros kártérítést követel a sebészeti robot gyártójától, az Intuitive Surgical, Inc.-től (IS), amit korábban a Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) is megvizsgált a robottal végzett műveletek közben történt hibák miatt. Az indoklás szerint hanyagságért, tervezési hibáért és a figyelmeztetés elmulasztásáért is pereli a céget. Férje szerint Sandra Sultzer nem tudta, hogy a robottal támogatott műtéteknél több komplikáció léphet fel, mint a hagyományos laparoszkópos beavatkozásoknál, őket senki sem tájékoztatta a kockázatokról.

Sok műhibát eltitkolhattak

Kiderült, hogy a robot egy fémdarabjának kis gumiján repedések voltak, nem szigetelt jól, emiatt történhetett az égési sérülés. 2009 és 2011 között számos ilyen jelentés érkezett a da Vincivel kapcsolatban az FDA-hoz, de a gyártó hallgatott erről. Sultzer szerint a cég szisztematikusan kevesebb panaszról és bejelentésről számolt be az FDA-nak, mint amennyi valóban történt. Egy 2014-es jelentés szerint a vállalat akkoriban körülbelül 93 perben volt alperes, mindegyikben az volt a vád, hogy a sebészeti robot működése sérülésekhez és halálhoz vezetett. Ez a szám azonban lényegesen nagyobb lehet.

Az IS 1999-ben mutatta be a da Vinci első modelljét, mint az egyik úttörő sebészeti robotot. Az eszközt egy évvel később jóváhagyta az FDA, de azóta folyamatosan érkeznek a panaszok rá. A robotsebészetet azonban mégsem kell leírni, lehetnek hibák, mint minden műszer használatánál, de van egy olyan terület, ahol csak a robotokra bízhatjuk a gyógyítást.

Űrsebészet a Földről irányítva

A Miniaturized In-Vivo Robotic Assistance (MIRA) távirányítású sebészeti robot február 1-jén érkezett meg az űrbe a Nemzetközi Űrállomásra, hogy precíz sebészeti mozdulatokat hajtson végre élettelen tárgyakon, hogy ezekkel pontosabban tudják kalibrálni alacsony gravitációs körülmények között. A robot megalkotója a Virtual Incision Corporation, ami 20 éve fejleszti a műszert. A tervek szerint tavasszal érkezik vissza a Földre, közben a gyártó már alá is írta szerződését a NASA-val.

Noha a sebészeti robot a közeljövőben nem fog műtéteket végezni űrhajósokon, később majd segíthet például a NASA Artemis programjában. Az űrhajósokat sebész hiányában a MIRA operálhatná, miközben távirányítóval vezérelnék a Földről, de akár önállóan is végezhetne műtéteket.

Ha a kis, két kilogrammos MIRA beválik az űrben, akkor a Földön is használhatják majd távoli területeken, ahol nincs orvosi ellátás, de szükség lenne rá. A fejlesztők most azt tervezik, hogy a MIRA segítségével egy szimulált operációt végeznek távvezérléssel 400 kilométerre Nebraskától. Shane Farritor, a Virtual Incision társalapítója azt mondta,

Amikor elkezdtük ezt a munkát a Nebraska Egyetemen, az volt a víziónk, hogy a robot bárkinek, bárhol és bármikor elérhetővé teszi majd a robotasszisztált műtéteket.

A cél az, hogy a MIRA-t egy földi sebész kontrollálja úgy, hogy a robot kameráját és műszereit a páciens testébe irányítja. A könnyen mozdítható, mobil, jól tárolható MIRA feltalálói szerint a kis robot nemcsak az űrorvoslást változtathatja meg, hanem a messzi, vidéki területek egészségügyi ellátását és a háborús övezetek gyors sebészeti beavatkozásait is forradalmasíthatja.