Magyar kutatásból derült ki: a kutyák felismerik kedvenc játékaik neveit
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói bizonyították, hogy az ebek nem csak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy mentális reprezentációt.
Új kutyás agyhullámkutatás bizonyította, hogy az ebek tudják kedvenc játékaik neveit. Pavlov nem lepődne meg ezen az eredményen, de az igazi kutyatulajdonosok sem. Maximum a macskások.
A Current Biology című folyóiratban is megjelent új agyhullámtanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékéhez kapcsolódik. Kiderült, hogy a kutyáknál kedvenc játékaik nevének meghallása aktiválja a tárgy emlékét. Az eddigi laboratóriumi vizsgálatokból az derült ki, hogy
ha név alapján kellett a kutyáknak tárgyakat elhozniuk, nem a szó, hanem a hogyan – tehát inkább a hanglejtés, hangsúly – és a mikor befolyásolta a feladat helyes végrehajtását.
Azt tehát nem lehet tudni biztosan, hogy a kutyák értették-e magának a tárgynak a nevét is. Még azok a kutatók is, akik azt vallják, hogy a kutyák figyelnek az emberi beszédre, úgy látják: az állatok csak adott hangokra reagálnak tanult viselkedéssel.
Így zajlott a vizsgálat
Az új kutatás az ELTE kutatóinak nevéhez fűződik, akik nemzetközileg is élen járnak a rangos kutyatanulmányok publikálásában. Magyari Lilla és munkatársai noninvazív agyi képalkotó technikát alkalmaztak 18 kutyán a budapesti laborban, vagyis
elektródákat ragasztottak a kutyák fejére, hogy megfigyeljék agyi aktivitásukat.
A tulajdonosok elmondták az adott tárgy nevét, megmutatták neki („Nézd, a labda!”) és egy másik tárgyat is mutattak. Az EEG-felvételek elemzése után különböző agyi mintázatokat találtak, amikor a kutyák a szónak megfelelő és nem megfelelő tárgyat látták. Ezt a fajta kísérletet évtizedek óta használják embereknél is, a szemantikai feldolgozás vagy a jelentés megértésének bizonyítékaként fogadják el.
Boros Marianna, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy 14 kutyánál észlelték a szemantikai feldolgozást.
Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban
– teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.
Holly Root-Gutteridge, az angliai Lincoln Egyetem kutyaviselkedés–kutatója azt mondta, korábban a zsenialitás bizonyítékának látták, ha a kutyák bizonyos játékokat név alapján megtaláltak. Az új tanulmány szerint ezt sokkal jellemzőbb általában a kutyákra, és nem csak a kivételes képességűekre.
A tanulmány további tanulsága, hogy a kutyák sokkal jobban megértik az emberi hangokat, mint ahogyan eddig képzeltük. De nem minden szakértő volt egyformán lelkes. Clive Wynne, az Arizonai Állami Egyetem kutyás viselkedéskutatója szkeptikus. Szerinte nem elégségesek a magyar kutatók bizonyítékai, bár dicsérte az új típusú kísérletet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
