Túlélést segítő lehet, ha nem tudunk számolni

A Lausanne-i Egyetem, az EPFL idegtudósai furcsa kísérletbe kezdtek, ami összefüggést mutatott egy már korábbról ismert pszichoszociális fogalom, az emberek számának túlbecslése és a Parkinson-kór között. A túlbecslés evolúciós eredetű lehet és védőmechanizmusként szolgálhatott az esetleges fenyegetések esetén, mert nagyobb óvatosságra intett. 

Kisebb kutatói döbbenet

Olaf Blanke, az EPFL Kognitív Idegtudományi Laboratóriumának vezetője megdöbbent a vizsgálati eredményeken, mert mint mondta, a Parkinson-kórt klasszikusan mozgászavarnak tekintik, de most kiderült, hogy észlelési zavar is lehet, különösen a szociális ingerekre vonatkozóan.

Tanulmányuk fókuszában a láthatatlan entitások érzékelése állt, de ez csak abban az esetben volt jellemző a kísérleti alanyokra, ha emberekre kellett számszerűsítő tippeket adni. Tárgyak esetében soha nem becsülték túl a mennyiséget. A kutatások szerint ilyen típusú hallucinációk jelenhetnek meg a Parkinson korai szakaszában, néha már a diagnózis felállítása előtt, és a kognitív hanyatlás korai mutatójaként szolgálhatnak. Egy nem létező ember valósként történő érzékelése bizonyos agyi folyamatok miatt történhet. A felfedezés alátámasztja észlelési rendszereink szociális természetét és a Parkinson-kórhoz hasonló rendellenességekre való hajlamukat.

A kutatók a virtuális valóságot a robotikával egyesítették a „technodelikának” elnevezett módszerben, ami a technológia által kiváltott megváltozott tudatállapotokat és hallucinációkat hoz létre. A kísérlet résztvevői rövid 3D-s jeleneteket láttak eltérő számú emberről és mesterséges jelenléti hallucinációkat tapasztaltak egy robotujjon keresztül. A technológia a hallucinációkon kívül mérhető jelzést is adott az egyén ezekre való érzékenységéről. Ez egy objektív módszer a szubjektív hallucinációk mérésére. Ahogy Louis Albert, a tanulmány vezető szerzője elmondta, ők hallucinációkat terveznek és idéznek elő, hogy értelmezhető és világos jelzést kapjanak a képzelgésre való hajlamról egy adott időpontban. A legnagyszerűbb, hogy a tesztet akár otthon is el lehet végezni, és így kiderülhet, hajlamosak vagyunk-e a betegségre.

Körülbelül 170, Parkinson-kórban szenvedő páciens vett részt az online tesztben, közülük 69-en küzdöttek hallucinációkkal, vagyis több embert érzékeltek, mint ahányan voltak. Mennyivel lőttek túl? Csak néhánnyal, ha nyolc ember volt egy jelenetben, a betegek sok esetben tizenegyet mondtak.

Mi van a Parkinson mögött?

A Parkinson-kór elsősorban a dopamintermelő neuronok elvesztéséből ered az agy egy bizonyos régiójában. A dopamin hírvivőként működik, amely koordinálja a sima és kiegyensúlyozott izommozgásokat. Egyelőre nem világos, hogy miért romlanak el ezek a neuronok, de az orvosok szerint a genetikai és környezeti tényezők kombinációja kritikus szerepet játszhat a folyamatban.

A remegés a betegség leglátványosabb tünetei közé tartozik, de most már tudjuk, hogy ezen kívül is léteznek szimptómák, például a hallucináció vagy a merevség, lassú mozgás, egyensúlyi problémák miatt előforduló gyakori esések, a motoros kontroll gyengülése.

Sok embernek nehézségei vannak a memória, a problémamegoldás és az érzelmi szabályozás terén is, hajlamosabbak lehetnek a depresszióra és a szorongásra. A kór kezelése, ami főleg a tünetek enyhítéséből és az életminőség javításából áll, lehet gyógyszeres terápia, ami növelheti az agy dopaminszintjét, enyhítve a motoros tüneteket. Vagy csillapítható a remegés, oldható a merevség. A fizikoterápia a mozgásra, az egyensúly visszanyerésére fókuszál. De már mélyagyi stimulációt is bevetnek, az elektródák agyba ültetésével a kóros impulzusokat szabályozzák.

(Borítókép: S hapecharge  / Getty Images)