Nemesgázt termelne az első űrbányászcég

Héliumot bányászna a Holdon az Interlune, amely nemrég lépett a nyilvánosság elé terveivel. A cég elnöke, Rob Meyerson és a főmérnök, Gary Lai nem akárkik, a Blue Originből érkeznek, az pedig közismerten a világ egykori leggazdagabb embere, Jeff Bezos űrcége, amely néha aktívan versenyez az Elon Musk-féle SpaceX-szel, manapság inkább űrturistákat szállít, de egyébként komolyan pályázott az amerikai űrhajósokat a Hold felszínére juttató és onnan visszahozó egység megépítésére.

Az Interlune 2022 óta titokban szervezkedett, legnagyobb befektetőjük a Reddit-alapító Alexis Ohanian, és bár a jelenleg rendelkezésükre álló 18 millió dolláros befektetői pénzből nagy kőfejtőt aligha tudnak létesíteni, a lehetőségek és potenciális következmények messzire mutatnak.

Idén először több amerikai magáncég is eljutott a Hold felszínére – ezek a NASA-val szerződésben dolgoztak, ha úgy tetszik, fizető ügyfelük az amerikai űrrepülési hivatal volt. A holdbányászat megfordítaná ezt a képletet. 

Az ígéret Holdja

Nemrégiben egy cikkben körbejártuk az űrbányászat kérdését: ebből kiderült, hogy a terület jogilag alulszabályozott, miközben nem okoz nagy bonyodalmat, ha valaki egy aszteroidába vágja a csákányt, a Holdon viszont annál inkább. A hatvanas évek végén elfogadott Világűrszerződés értelmében a Holdon egyetlen ország sem nyilváníthat sajátjának területet, az Egyesült Államok fél évszázaddal frissebb javaslata szerint a technikai műemlékek megőrzése érdekében az égitestre így vagy úgy megérkező eszközök és azok környezete a küldő ország igazgatása alá tartozna, így ezek alatt bányászhatnak is. 

A kezdődő aranyláz első lépése ez alapján annyi, hogy el kell jutni a Holdra, akkor is, ha csak egy becsapódásra futja. Az űrbányászat igazi vadkapitalista csavarral önmaga emlékműveként valósulhat meg. A kérdés azonban nem az, hogy melyik országé egy holdbéli parcella, vagy hogy mit művel az ember a környezetével, hanem az, hogy 

A válasz az, hogy nincs. Ahhoz, hogy megtudjuk, miért nincs, meg kell néznünk, hogy mit is akarnak bányászni a Holdon.

Az Interlune fő célpontja a hélium egyik izotópja, a hélium-3. Ez az anyag nagyon fontos a jövő fúziós energiája szempontjából, mivel a mifelénk gyakori héliumhoz képest eggyel kevesebb neutront tartalmaz, így az atomok összeolvadásakor, amikor hatalmas energia szabadul fel, kevesebb neutron szabadul el, és nem válik radioaktívvá a fúziós reaktor anyaga. 

A fúziós energia eléréséhez még több évtizedes fejlesztésre van szükség, de annak ellenére, hogy nem látszik, hogyan lehetne a befektetett energiánál többet kitermelni atomok összeolvadásából, nem adjuk fel. A fúzió ugyanis tiszta energia, így megment minket az összes többi erőműtől, általában a fosszilis energiahordozóktól és a globális felmelegedéstől. A probléma, hogy a Földön alig van, a magnetoszféráról lepattan, ami van, atomreaktorból szerezzük – a Holdon ugyanakkor relatíve nagy mennyiség van belőle.

Bár fúziós reaktoraink egyelőre nincsenek, a He-3 hiánya miatt az anyag egy sor potenciális alkalmazása nem elérhető a piacon, pedig hűtőközegként, kvantumszámítógépekben, orvosi képalkotó eszközökben vagy nukleáris anyag csempészését lefülelő neutrondetektorként használhatnák. Ára a jelenleg csúcsán járó aranynál 30-40 százalékkal magasabb.

99 Luftballons

A Interlune mint cég jelentéktelensége mögött ugyanakkor felsejlik, hogy a hélium-3 szerepét már a nyolcvanas évek közepe óta ismerjük, és 18 éve is cikkeztünk arról, hogy terveket szőttek a holdi kitermelésére.

Így történhet meg, hogy a cég vezetői az Artemis-programra kapaszkodva próbálják előremozdítani héliumbányászati magánvállalkozásukat. Mint ismert, az Artemis az Egyesült Államok űrprogramja, amellyel több mint fél évszázad után visszatérnének a Holdra – ez irgalmatlan pénzeket és logisztikai erőfeszítéseket igényel. A lehetőség és az üzlet adott.

A hélium-3 az egyetlen nyersanyag, ami elég drága ahhoz, hogy elmenjünk érte a Holdra, és visszahozzuk a Földre. Vannak ügyfelek, akik most azonnal fizetnének érte.

– mutatott rá Meyerson.

A Holdon egymillió tonna hélium-3 lehet, de több száz tonna talajt kell feldolgozni egyetlen gramm kitermeléséhez. Az Interlune erre a célra fejlesztett egy hatékony feldolgozó eszközt, amit 2026-ban próbálnak ki egy kereskedelmi küldetés részeként, ami holdi rakományokat szállít a NASA részére. 2028-ban küldenék a felszínre az első üzemüket, ami 2030-tól termelne teljes gőzzel. A gázt a SpaceX vagy a Blue Origin hozná vissza.

Az Interlune a biztonság kedvéért nem mindent egy lapra tesz fel, a héliumon kívül fémeket és vizet is bányásznának – ezeket már ott a helyszínen átveszi egy vásárló, a NASA Artemis-programja.

(Ars Technica, Inc.)