Mindenki gyűlöli, és még az egészségre is veszélyes lehet – ismét jön az óraátállítás

Idén március 31-én, vagyis vasárnap kezdődik a nyári időszámítás:

Mindez érinti a belföldi és a nemzetközi közlekedést is: erről nemrég már írtunk egy cikkünkben.

A mostani óraátállításra annak dacára kerül sor, hogy az Európai Parlament (EP) 2019-ben megszavazta az eltörlését, így ennek értelmében már 2021-ben fel kellett volna hagyni ezzel.

Az EP döntését azonban az Európai Tanácsnak is jóvá kellett volna hagynia, de ez azóta sem történt meg: eleinte a koronavírus-járvány terelte el a figyelmet, de a kérdés azóta sem került napirendre. Pedig egy, az Európai Unióban végzett kutatás szerint a válaszadók döntő többsége támogatja az óraátállítás eltörlését – köztük a magyar válaszadók 90 százaléka is szeretné ezt. 

Korábban a Magyar Alvás Szövetség is közölte: az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint is az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.

Az egészségünkre is veszélyes lehet, energiából viszont kevesebbet fogyasztunk

Szakértők szerint az óraátállítás több veszélyt is hordoz magában. Az Insider cikke szerint a nyári időszámításra való áttérés utáni időszakban

A lap példaként hozta fel azt, hogy az Egyesült Államokban az óraátállítást követő hétfőkön nagyjából 24 százalékkal több szívrohamot szoktak jelenteni a kórházak (nem mellékes, hogy az őszi óraátállításkor pedig nagyjából hasonló arányban, 21 százalékkal szokott csökkenni az esetszám). Ennek oka nem világos, de a kutatók azt gyanítják, hogy a megzavart alvás, illetve a munkahét elején jelentkező stressz és az alapbetegségek kombinációja állhat a háttérben.

Ezzel kapcsolatban nemrég Luke O’Neill biokémikus, az ír Trinity College professzora is nyilatkozott egy műsorban. A szakértő azt mondta: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy néhány nappal az óraátállítás után megnő a szívroham és a sztrók kockázata, mivel az emberek nincsenek szinkronban a biológiai órájukkal. Állítása szerint több kutatás is kimutatta, hogy az átállítás után nem sokkal gyulladásos nyomást észleltek a vérkeringésben. 

Úgy tűnik, ennek az az oka, hogy az immunrendszer nem szereti ezt […]. Ezek a gyulladásos fehérjék növelhetik a szívroham kockázatát

– mondta.

A biológiai kockázatok mellett a balesetek gyakoriságának növekedését is megfigyelték az óraátállítás után. Egy korábbi, az Insider által említett kutatás szerint az átállítást követő héten az átlagoshoz képest 6 százalékkal több autóbaleset szokott történni, ami valószínűleg a járművezetők és a gyalogosok alváshiányának, vagy a megváltozó látási viszonyoknak tudható be. Ezenkívül a munkahelyi baleseteknél is azt figyelték meg egy másik tanulmányban, hogy az óraátállítás után nőtt a gyakoriságuk.

Korábban írtunk arról is, hogy az orosz–ukrán háború által okozott energiaválság is az intézmény eltörlése ellen szólhat. Ugyanakkor sok szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen a téren minimális az óraátállítás hatása: egy Szlovákiában készült kutatás szerint például mindössze 0,8 százalékos megtakarítást eredményezett ez. Hasonló eredmény született egy korábbi amerikai kutatásban is, ahol az lett az eredmény, hogy a nyári időszámítás az ország energiafelhasználását mindössze 1 százalékkal csökkentette.

Ezenkívül érv lehet az óraátállítás mellett, hogy egyesek szerint a szürkületben történő autóbalesetek száma a nyári időszámítás alatt csökken, valamint nyáron a legtöbb ember örül annak, hogy még világosban végez a munkával. Vagy érv lehet az is, hogy az emberek szívesebben sportolnak világosban, a délutáni órákban, és a turizmusból származó bevételek is növekedhetnek emiatt. 

Több mint egy évszázada állítgatjuk az órát Magyarországon – de még meddig? 

A nyári időszámításra először még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án tértünk át, német példára. A németek azért döntöttek emellett, hogy kevesebb mesterséges fényt kelljen előállítani a háború idején, és ezáltal spórolhassanak az energiahordozókon. A példát hasonló megfontolásokból követték más országok is, bár voltak időszakok, amikor itt-ott eltörölték az átállítást.

Magyarországon például 1958–1979 közt szünetelt a nyári időszámítás használata, de 1980-ban ismét bevezették (ugyancsak energiamegtakarítási céllal) az évente kétszer történő óraállítást. 1996 óta pedig kormányrendelet is előírja ennek kötelező alkalmazását.

A néhány éve született uniós döntés fényében kérdéses, hogy meddig állítgatjuk még az órát. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb, az őszi óraátállítás idején azt mondta erről: csak egységesen, más országokkal együtt lenne értelme eltörölni, mert enélkül külön időzónába kerülnénk a szomszédainkkal. Egyedül tehát nehéz lenne lépni, de ha (nemzetközi szinten) születik ilyen döntés, akkor a kormány támogatná, hogy csak nyári időszámítás legyen.

Az EP-választási kampányban is téma lehet?

Egy óraátállítás-párti nemzetközi szervezet, a Time Use Initiative (TUI) egy pár napja kiadott állásfoglalásában azt írta: Az EU-nak véget kell vetnie az átállításnak, mivel ez negatívan hat az emberek egészségére és a gazdaságra is. Hozzátették:

A szervezet úgy látja: reális célkitűzés lehet az, hogy 2026-ra megszüntessék az óraátállításokat. „A szezonális óraátállítás elavult, és az EU végre véget vethet neki. Az Európai Bizottság 2018-ban tett javaslata alapján az Európai Bizottságnak, valamint különösen az Európai Unió Tanácsának egy ütemtervet kellene készítenie a nyári időszámítás legkésőbb 2026-ig történő megszüntetésére” – írták. 

Tavaly ilyenkor még kvízt is készítettünk az óraátállítás apropóján: akinek esetleg kedve támadna rá, itt kitöltheti.