Az összeesküvéselmélet-hívők szerint démont akar idézni a CERN
További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A CERN a világ legnagyobb részecskeütköztetőjét, a Nagy Hadronütköztetőt lépteti működésbe az április 8-ai napfogyatkozás időpontjában. Az összeesküvéselmélet-hívők szerint ennek jelentősége van, és az is kiderült, mit gondolnak, mi fog történni valójában.
Bár igaz, hogy a Nagy Hadronütköztetőt április 8-án beindítják, de fontos megjegyezni, hogy a szerkezet rendszeresen végez kísérleteket, és az időzítésnek semmi köze az Észak-Amerikában látható csillagászati jelenséghez. Az összeesküvés-elméletek hívei azonban másképp gondolják, és akcióba is léptek.
A közösségi médiában osztották meg gondolataikat a CERN tevékenysége és a teljes napfogyatkozás közötti feltételezett kapcsolatról, bár nehezen tudtak koherens magyarázattal előállni. Egyikük az IFLScience cikke szerint azt állította, hogy Aleister Crowley – a hírhedt angol okkultista és író – 1904. április 8-án (tehát napra pontosan 120 éve) kapcsolatba lépett egy Aiwass nevű démoni entitással, és hogy a CERN most ismét megpróbál kapcsolatot teremteni a démonnal.
Persze nem ez az első eset, hogy az összeesküvéselmélet-hívők hasonló feltételezésekbe bocsátkoznak, hiszen a szerkezetet gyakran hozzák összefüggésbe párhuzamos univerzumokkal vagy más dimenziókkal kapcsolatos témákkal, talán azért, mert munkájának természete annyira elvont és nehezen érthető a hétköznapi emberek számára.
Mielőtt hasonló feltételezésekbe bocsátkoznánk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Nagy Hadronütköztető 100 méterrel a svájci–francia vidék alatt található, ahol a teljes napfogyatkozás nem lesz látható. A gép egy 27 kilométer hosszú, föld alatti alagútrendszerből áll, amelyet szupravezető mágnesekkel bélelnek ki, amelyek képesek a szubatomi részecskéket a fénysebesség közelébe gyorsítani. Amint elég energiát gyűjtenek, ezek a szubatomi részecskék ütközésre kényszerülnek, és ezáltal betekintést nyerhetünk az univerzum alapvető építőköveibe. A teljes napfogyatkozás több mint hatezer kilométerre, egy másik kontinensen igen kevés hatással lesz erre a munkára.
A CERN a világ legnagyobb fizikai felfedezéseinek éllovasa, beleértve a Higgs-bozon felfedezését, amely egy elemi részecske, és a fizikusok bosszúságára gyakran „isteni részecskeként” emlegetik. Természetesen ez is gyakran megmozgatja az emberi fantáziát, ahogyan a CERN létesítménye előtt álló 2 méteres szoborra is gyakran mutogatnak, amely Sivát, a hindu istenséget ábrázolja. Egyesek a szoborra bizonyítékként mutogatnak, hogy a Nagy Hadronütköztetőt „sötét univerzumot érintő trükkökre” használják, de – mint mindig – van egy sokkal egyszerűbb (és az átlagemberek számára unalmasabb) válasz is.
A Siva-szobor egyébként egy ajándék volt Indiától, hogy megünnepelje a CERN-nel való kapcsolatát, amely az 1960-as években kezdődött, és a mai napig erős. Az indiai kormány azért választotta ezt az istenséget, mert a Natarádzsa tánca és a szubatomi részecskék „kozmikus táncának” modern tanulmányozása között metaforát vontak le.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
