Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMHatalmas áttörés előtt a rákkutatás
További Tech-Tudomány cikkek
Az orvosok megkezdték a világ első személyre szabott rák elleni mRNS-vakcinájának több száz betegen történő kipróbálását melanóma ellen, miközben a szakértők üdvözölték a rák végleges gyógyítására vonatkozó hatalmas fordulat lehetőségét. A melanóma évente mintegy 132 000 embert érint világszerte, jelenleg a sebészi beavatkozás a fő kezelési mód, bár néha sugárterápiát, gyógyszereket és kemoterápiát is alkalmaznak – írta meg a The Guardian.
A szakértők most egy új, az egyes betegekre szabott oltást tesztelnek, amely a szervezetet arra utasítja, vadásszon a rákos sejtekre, hogy a betegség soha többé ne térjen vissza. Egy 2. fázisú vizsgálat megállapította, hogy a vakcina drámaian csökkenti a melanómás betegeknél a rák visszatérésének kockázatát. Most elindult a végső, 3. fázisú vizsgálat, amelyet a University College London Hospitals NHS Foundation Trust (UCLH) vezet.
Heather Shaw, a vizsgálat országos koordinátora elmondta, hogy az oltás alkalmas a melanomás betegek gyógyítására, és más rákos megbetegedésekben, többek között tüdő-, hólyag- és veseráknál is tesztelik az új vakcinát.
Ez az egyik legizgalmasabb, amit hosszú idő óta láttunk
– mondta Shaw. „Ez egy nagyon finomra csiszolt eszköz. Képes vagy ott ülni, és azt mondani a betegeknek, hogy olyasmit kínálsz nekik, ami gyakorlatilag olyan, mint a Michelin-csillagos étterem a McDonald’s-hoz képest – a betegek nagyon izgatottak ezek miatt.”
Egyénre szabott gyógyulás
A vakcina egy egyénre szabott neoantigén-terápia. Úgy tervezték, hogy beindítsa az immunrendszert, hogy az képes legyen felvenni a harcot a beteg specifikus rák- és daganattípusa ellen. Az mRNS-4157 (V940) néven ismert vakcina a tumor neoantigénjeit célozza, amelyeket az adott beteg daganatai fejlesztettek ki. Ezek a daganaton található markerek, amelyeket az immunrendszer potenciálisan felismerhet.
Az oltás legfeljebb 34 neoantigén kódolását hordozza, és a beteg daganatának egyedi mutációi alapján tumorellenes immunválaszt aktivál. A személyre szabáshoz a páciens műtétje során tumormintát vesznek, majd DNS-szekventálást végeznek, és mesterséges intelligenciát alkalmaznak.
Az eredmény egy személyre szabott, a beteg daganatára ható specifikus rákellenes oltóanyag.
„Ez egy nagyon is egyénre szabott terápia, és bizonyos értelemben sokkal okosabb, mint egy vakcina – mondta Shaw. – Teljesen a betegre szabott, nem adhatnánk ezt a következő betegnek a sorban, mert nem várhatnánk el, hogy működjön. Lehet, hogy van néhány közös új antigénjük, de valószínűleg vannak saját, nagyon egyéni új antigénjeik, amelyek fontosak a daganatuk szempontjából, és ezért valóban csak annak az egyénnek szól.”
Shaw szerint a végső cél az, hogy a betegeket véglegesen meggyógyítsák a rákból.
Azt hiszem, valóban van remény arra, hogy ezek lesznek a sorsfordítók az immunterápiában
– mondta.
Biztató eredmények
A 2. fázis adatai szerint azoknál a súlyos, magas kockázatú melanomában szenvedő betegeknél, akik a Keytruda immunterápiával együtt kapták ezt az oltást is, csaknem feleakkora (49 százalék) volt a valószínűsége annak, hogy három év elteltével meghalnak vagy a rák kiújul, mint azoknál, akik csak Keytrudát kaptak.
A betegek háromhetente 1 mg mRNS-vakcinát kaptak legfeljebb kilenc adagban, és háromhetente 200 mg Keytrudát (legfeljebb 18 adag) körülbelül egy éven keresztül.
A 3. fázisú globális vizsgálatba mostantól a betegek szélesebb körét vonják be, a cél körülbelül 1100 ember felvétele. A brit ág legalább 60-70 beteget kíván toborozni nyolc központban, többek között Londonban, Manchesterben, Edinburghben és Leedsben.
Az UCLH egyik első páciense az 52 éves Steve Young, aki a hertfordshire-i Stevenage-ből származik. „Nagyon, nagyon izgatott vagyok” – mondta. „Ez a legjobb esélyem arra, hogy megállítsam a rákot.”
(Borítókép: Egy nő dolgozik egy tüdőrák elleni vakcinán 2023. október 1-jén a nantes-i Ose Immunotherapeutics laboratóriumban. Fotó: Loic Venance / AFP)