Megtorpant a sütiszörny: mégsem vezetik ki év végére a cookie-kat a Google Chrome-ból
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
Évek óta ígéri a Google, hogy szépen lassan kivonják a harmadik féltől származó cookie-kat, azaz sütiket a Chrome-ból – ez azonban mindeddig nem történt meg. A vállalat először 2020-ban határozta el magát a lépés mellett, majd 2023-ra, végül 2024-re tolták a kivezetés dátumát. Utóbbi hosszú időn keresztül úgy tűnt, hogy kivitelezhető lesz: év elején a Chrome-felhasználók egy részénél már deaktiválták is a sütike. Most azonban ismét kihátrált a vállalat; úgy döntöttek, hogy 2025-re tolják a harmadik feles cookie-k kivezetését.
Biztonságosabb, privátabb böngészés – ezt ígérte a Google év végére a Google Chrome felhasználóinak, amikor a techóriásnál elhatározták magukat, hogy 2024-ben teljesen kivezetik a harmadik féltől származó sütiket a világ legnépszerűbb internetes böngészőjéből. A folyamatot éveken át halasztották, akkor pedig, amikor végre úgy tűnt, hogy tényleg bekövetkezhet az átállás, a vállalat meglepő módon újfent kihátrált. Az ötletet persze nem vetették el, mindösszesen csak egy új határidőt állítottak fel – ezúttal 2025 végére ígérik a third party cookie-k kivezetését. De mégis, mik azok a sütik, és miért kell őket kivezetni? – merülhet fel a kérdés.
A webes sütik vagy angolul cookie-k olyan információcsomagok, amelyet a szerver küld a webböngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. A sütiket maga a webszerver hozza létre a böngésző segítségével a felhasználó gépén, ahol azok egy elkülönített könyvtárban vannak tárolva. Használatuk rendkívül sokrétű lehet – segíthetik a böngészési élményt például azzal, hogy elmentenek bizonyos bejelentkezési adatokat,
emellett azonban lehetőséget adnak arra is, hogy a felhasználók lekövethetővé váljanak, ezzel sebezhetővé téve őket a kibertérben.
A Google terve az volt, hogy ennek megszüntetése érdekében minden olyan sütit kitiltanak a Google Chrome-ból, amelyek nem létfontosságúak, ezzel is növelve a felhasználók biztonságát – amint azt azonban a példa is remekül mutatja, megeshet, hogy az mégsem annyira fontos a vállalat számára, mint amennyire azt reklámozzák. A sütik kivezetését egyébként egy Privacy Sandbox nevezetű projekt bevezetése fogja (valamikor) követni. Ennek lényege, hogy a célzott hirdetések továbbra is elérhetők maradjanak, csupán egy másféle megoldással: személyazonosságunk védelme érdekében a böngésző névtelenül gyűjt majd adatokat, és kategóriákba sorol majd minket, írja az Engadget.
Aki tehát azt hitte, hogy a Google felhagy majd a legkülönfélébb felhasználói adatok továbbértékesítésével, az nem is tévedhetett volna nagyobbat – a harmadik féltől származó sütik kivezetése azonban kétségkívül nagyot dobna a Chrome böngésző képzeletbeli biztonsági mércéjén, jócskán megnehezítené ugyanis a kiberbűnözők dolgát. Kíváncsian várjuk, hogy 2025-ben vajon tényleg megtörténik-e az átállás.
Havidíjért már jár az extra védelem
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Google nemrégiben elindította a Chrome böngésző előfizetéses változatát – ami ugyan egyelőre csak üzleti felhasználók (tehát vállalatok) számára érhető el, nagy valószínűséggel idővel az átlagfelhasználók közé is befurakodja magát.
A Chrome Enterprise Premium névre hallgató előfizetés lényege, hogy a vállalatok extra védelmi vonalakat, adatvesztés elleni védelmet, illetve hatékonyabb kártevő-detektálást kapjanak amellett, hogy az adathalász oldalakat is hatékonyabban szűri az előfizetéses böngésző. Ezeken túl a vállalati rendszergazdák egy sokkal részletesebb menüben menedzselhetik a Chrome viselkedését, illetve sokkal több adatot kapnak azzal kapcsolatban, hogy kiderítsék, egy esetleges kibertámadás során milyen adatokhoz férhettek hozzá a bűnözők – illetve hogy azokat milyen útvonalakon szerezhették meg.
Az EU-ban más böngészők is tarolnak
Mivel egyértelműen a Chrome a legnépszerűbb böngésző a világon – így az Európai Unióban is – az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Google-t is kapuőrnek titulálja, és jól megbünteti – erről ide kattintva olvashat részletesebben. A Digital Markets Act néven ismert szabályozás lényege, hogy a nagy cápák (óriásvállalatok) mellett az ebihalak (startupok) is érvényesülhessenek, és megkapják a kellő figyelmet ahhoz, hogy idővel akár ők is nagyok lehessenek. Bár a DMA sikerességével kapcsolatban rengeteg volt a kétely, most úgy néz ki, hogy az még a vártnál is többet segített a kisebb fejlesztői csapatokon.
A korai mérések alapján a ciprusi székhelyű Aloha Browser például márciusban 250 százalékkal tudta növelni az Európai Unión belüli felhasználóinak számát, a Reuters adatai alapján. A 2016-ban alapított vállalat – ami a nagy technológiai cégek tulajdonában lévő böngészők adatvédelmi fókuszú alternatívájaként forgalmazza magát – havi szinten átlagosan tízmillió felhasználóval rendelkezik, üzleti modellje pedig egy előfizetéses rendszerre épül, ezzel elkerülve, hogy hirdetéseket kelljen a felhasználók arcába tolniuk.
A felhasználók számát tekintve az év elején az Aloha számára az unió csak a negyedik legnagyobb piacot jelentette, március óta azonban a második helyre ugrott EU, köszönhetően a DMA-nak. Az amerikai székhelyű, mintegy 100 millió felhasználóval rendelkező DuckDuckGo és riválisa, a norvégiai székhelyű Opera szintén a felhasználók számának növekedéséről adott hírt, ennek hátterében is az új uniós jogszabály állhat. Ha pedig ez még nem lett volna elég, a norvég Vivaldi, a német Ecosia és az amerikai Brave is a felhasználói bázis gyarapodásáról számolt be.
A helyzet pikantériája, hpgy a kisebb böngészők nem egymástól, hanem a nagyoktól, tehát a Google Chrome-tól és az Apple-féle Safaritól veszik el a felhasználókat – visszacsalogatni azokat pedig kifejezetten nehéz lesz; bár a harmadik feles cookie-k kivezetése nagy ütőkártya a Google kezében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
