Idegen civilizációk nyomaira bukkanhattak a Tejútrendszerben

Régi filozófiai, spirituális és tudományos kérdés, hogy az emberiség egyedülálló jelensége-e a világegyetemnek, vagy sem, mit jelent, ha nem így van, de miért tűnik úgy mégis, hogy ez a helyzet. Idegen civilizációkat felismerni nem könnyű, a technikai fejlődés jelenlegi fokán nem is sikerült – persze nem árt, ha tudjuk, hogy mi az, amit keresünk. Fejlett technológiára utaló nyomokat keresünk, rádiójeleket, űrhajók keltette gravitációs hullámokat vagy messziről látható hulladékhőt, vagyis infravörös sugárzást. Feltételezzük, hogy egy pár évezreddel előttünk járó, több ezer milliárd lakosú civilizáció olyan dolgokat épít, amelyek már a kozmikus környezetből is kiemelkednek és azonosíthatóak számunkra. Az egyik ilyen lehetséges építmény a Dyson-gömb.

A Dyson-gömb koncepciója Freeman Dyson legendás amerikai fizikustól és matematikustól származik. Dyson még 1960-ban vetette fel, hogy egy értelmes, technikailag fejlődő civilizációnak mindig egyre több energiára van szüksége, ezért az egyik lehetséges megoldás, hogy egy űrben lebegő héjat építenek a csillaguk köré, hogy a belőle áradó összes energiát hasznosíthassák.

A gondolat nem csak fantasztikus volt, de pár nehézségtől eltekintve technikailag is megvalósítható, ráadásul logikus, és azt is jelentette, hogy könnyen felderíthetünk földön kívüli civilizációkat, csak ilyen csillagok köré épített gömböket kell keresnünk. Mivel minden energia hőként végzi, az is elég, ha nem magát a héjat, hanem annak infravörös sugárzását detektáljuk.

Sok napelem

Az efféle jelek felderítését tűzte ki célul a Project Hephaistos, amely a napokban publikálta második beszámolóját. Az amerikai, brit, indiai és svéd kutatók részvételével futó kutatási program a görög mitológiából kölcsönözte nevét, amely a Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istene, a fémművesek és minden más mesterség védelmezője. A program kutatói szerint az épülő Dyson-gömbök erősebb infravörös sugárzásuk miatt könnyebben felismerhetők.

A program az európai Gaia űrteleszkóp, az amerikai 2MASS és a NASA infravörös űrteleszkópja, a WISE csillagkatalógusainak adatait vizsgálta. Nagyjából ötmillió csillag fotometriai jellemzőit elemezték úgy, hogy a három katalógust egyesítve vizsgálták a csillagok változékonyságát, és a kiugróan erős infravörös jelek közül igyekeztek kiszűrni a hamisakat, amelyeket például a csillag mögött elhelyezkedő galaxis fénye vagy a csillagközi térben lebegő por hatása torzított.

Olyan munkafolyamatot alakítottunk ki, amelynek végén olyan Dyson-gömb-jelölteket találunk, amelyeknél a rendellenes infravörös sugárzás nem magyarázható más ismert természetes jelenséggel

– fogalmaztak a kutatók.

A szűrés eredményeként 368 potenciális jelölt maradt, ezekből kiszűrtek 328-at mint több forrás kombinációját, 29-et mint egyedi kivételt és 4 csillagköd miatt torzított jelet. A kezdeti ötmillióból végül 7 olyan csillag maradt, amiről a kutatók szerint tényleg kiderülhet, hogy idegen civilizáció munkájának eredménye.

Lehetnek természetes okai a kiugró infravörös sugárzásnak, ami ebből a 7 csillagból érkezik, de egyik sem igazán világos magyarázat a jelenségre, különösen azért, mert M-típusú törpecsillagokról van szó

– jelezték a kutatók.

Lehetséges, hogy helyi törmelékmezők izzását látjuk, de az úgynevezett vörös törpék körül extrém ritkák az ilyen törmelékmezők, és az ismert esetekben sem így mutatkoznak.

Ilyen forrást nem ismerünk M-törpéknél

– mutatott rá Matías Suazo, az Uppsala Egyetem PhD-hallgatója.

A kutatók szerint vagy fiatal csillagokat látunk, amelyeknek infravörös fénye nem változik, vagy extrém fényességű friss törmelékmező veszi körül őket, vagy valami még furcsább lehet a háttérben. A 7 csillag kilétét további optikai elemzés és spektroszkópiai vizsgálat tisztázhatja. 

(Universe Today) 

(Borítókép: A Dyson-gömb. Fotó: cokada / Getty Images / iStockphoto)