![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=limgpkkivl/fastid=gudbwwyfphjfknmdrdwyfydpvgmf/nc=0)
Ez a galaxis a legtávolabbi dolog, amit ismerünk
További Tech-Tudomány cikkek
Új galaxis szerepel a legtávolabbi ismert galaxisok listájának élén. A James Webb-űrteleszkóp által talált JADES-GS-z14-0 mintegy 13,5 milliárd fényévre van, 300 millió évvel az ősrobbanás után létezett – 100 millió évvel korábbi, mint az előző távolsági rekorder.
A JADES-GS-z14-0 nincs is egyedül, a JADES-GS-z14-1 galaxissal párban fedezték fel. Valójában mindketten távolsági rekorderek, de a JADES-GS-z14-0 van távolabb a kettő közül.
Azonkívül, hogy minden eddiginél közelebb van az idők kezdetéhez, a galaxis azért is kivételes, mert nagy és fényes. Az átmérője mintegy 1600 fényév, és tömege több százmilliószorosa a Napnak. A Tejútrendszer a maga 130 ezer fényév átmérőjével és 1,54 ezer milliárd naptömegével sokkal nagyobb ugyan – a JADES-GS-z14-0 esetében a meglepetés, hogy ilyen nagy galaxisok már ilyen korán léteztek.
Ahhoz, hogy megtaláljuk, erős fény is kell. A mai galaxisoknál általában a szupermasszív központi fekete lyukba zuhanó anyag szolgáltatja a fény javát. Az ősgalaxisban azonban nincs ilyen, a fény többsége születő vagy újszülött csillagokból származik.
Nem erre számítottak
Mivel a világegyetem tágul, a hatalmas távolságokat megtevő fény hullámhossza a térrel együtt megnyúlik és a vörös felé tolódik. Ebből az eltolódásból állapítható meg, hogy milyen távolságot és időt tett meg a fény. A JADES-GS-z14-0 esetében vöröseltolódás 14,32, míg az előző rekordernél 13,2 volt.
🆕 Webb has found a galaxy observed just 290 million years after the Big Bang! 💥
— ESA Webb Telescope (@ESA_Webb) May 30, 2024
Read more: https://t.co/UJ08p5l3Jc or 🧵👇 pic.twitter.com/0gQ68qKGVi
A James Webb-űrteleszkóp különlegessége, hogy zavaró hőforrásoktól távol, egy különleges árnyékoló védelmében különösen érzékeny infravörös kamerájával a NIRCammel képes a legkorábbi és legtávolabbról érkező gyenge fény érzékelésére, vagyis bepillantást nyújt a világegyetem kezdeteibe.
A James Webb két és fél éve kezdte a tudományos munkát. A teniszpálya méretű hőpajzs sikeres kinyitása volt a másfél évtizeden át fejlesztett és javíthatatlan űrteleszkóp legkockázatosabb része. Mindent összevetve a lényeg, hogy a James Webb csodás képeket tud ugyan készíteni a Jupiterről, az Uránuszról, sőt akár exobolygókról is, de az igazi fő küldetése, hogy a JADES-GS-z14-0-hez és JADES-GS-z14-1-hez hasonló ősi galaxisokat fedezzen fel.
Mindezek a megfigyelések együtt azt mondják, hogy a JADES-GS-z14-0 nem olyan galaxis, mint amilyeneket az elméleti modellek és számítógépes szimulációk előre jeleztek
– mutatott rá a galaxist felfedező Jake Helton, az Arizonai Egyetem munkatársa. „A látható fényesség alapján előre láthatjuk, hogyan fejlődik kozmikus időtávon, és eddig nem találtunk ehhez hasonlót a vöröseltolódás-kutatás keretében vizsgált több száz galaxis között” – tette hozzá.
Ennél messzebbre is látunk
Az ősgalaxist a Kemence csillagképben található Hubble Ultra Deep Field nevű régióban fedezte fel a Webb elődje, a Hubble-űrteleszkóp 2003 végén, és mintegy tízezer galaxist tartalmaz. Ezek közül soknak a fénye egészen az idők hajnaláról, 13 milliárd évnél is korábbról érkezik hozzánk. Helton szerint ez azt mutatja, hogy itt még bőven van kutatnivaló, és a következő évek során több új rekordert fedezhetnek fel benne a csillagászok.
A JWST által az elmúlt években felfedezett korai galaxisok következetesen szembemennek azzal, amit az eddigi elméletek alapján vártunk, vagyis sokkal erőteljesebbnek mutatkozik a korai galaxisok képződése.
A JADES-galaxisok felfedezésével kapcsolatban három tudományos dolgozat is született. Brant Robertson, a Kaliforniai Egyetem professzora, aki a galaxisok evolúciójával kapcsolatos következményeket járta körbe, elmondta, hogy a JADES-GS-z14-0 fényét akkor is megtalálták volna, ha tizedannyira erős.
Ez azt jelenti, hogy még láthatunk a világegyetemből korábbi példákat, akár az első 200 millió éven belülről
– mondta Robertson professzor.
(ESA, University of Cambridge)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=limgpkkivl/fastid=gudbwwyfphjfknmdrdwyfydpvgmf/nc=0)