Kína szerint nem a Földből szakadt ki a Hold

Kínai kutatók grafént találtak a Csang’o-5 Holdról hozott mintáiban, és ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tényleg a Föld és a Theia ütközése nyomán jött létre az égitest – jelentette a South China Morning Post.

A Csilini Egyetem munkatársai az anyagmintákat Raman-spektroszópiával elemezve bukkantak 2-7 rétegű graféndarabokra, amelyek egy korábbi összefüggő szenes héj részét képezték.

A grafén egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amely hatszögű rácsot alkot. Ez a kétdimenziós kristály különleges fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amit a 21. század eleje óta sokat kutattak. Nanoléptékben erősebb az acélnál, potenciális szupravezető, napelemre applikálva rossz fényviszonyok mellett is képes energiát termelni. Természetes megjelenése szintén érdekes, és nemcsak történeti szempontból, hanem azért is, mert a tudomány még keresi azt a módszert, amivel nagy mennyiségű, jó minőségű grafén állítható elő.

A régi dolgok sorra elvonultak

Vissza a Holdra: az amerikai Apollo-programmal visszahozott mintákon szintén találtak grafént. Ezek egyrétegűek voltak és meteoritbecsapódások nyomának hitték. Az elemzések alapján úgy gondolták, hogy a Holdon csak elvétve található szén, mert egy korábbi óriási energiájú kataklizma következtében a többi alacsony forráspontú elemmel együtt elillant. Ez az esemény volt egykor az ősi Föld és egy Mars-méretű bolygó, a Theia ütközése, ami a Hold születéséhez vezetett.

A kínai kutatók elismerték, hogy a meteorbecsapódás is egy működő magyarázat, azonban szerintük a kétmilliárd éves réteges grafén helyi vulkanikus tevékenység során, a vasban gazdag felszínnel és napszéllel találkozva keletkezhetett. Ebből az következik, hogy a szén nem párolgott el, másrészt létezik egy folyamat, ami a mágneses mező és légkör nélküli Holdon megköti a megmaradt szenet.

Az elmélet felett, hogy a Hold egy ősi bolygóütközés során jött létre, egyelőre nem törnénk pálcát. Ez legfeljebb egy új tudományos vita kezdete, amiben nem a kínai pártállami lapé lesz az utolsó szó. A graféntörténet szerepének értelmezéséhez azonban érdemes megismerkedni a kínai holdprogram és a nemzetközi diplomácia aktuális helyzetével.

Rossz hold kelt föl

A holdi szénnel kapcsolatos megállapítások a Csang’o-5-küldetés mintáin alapulnak. Ezeket még négy évvel ezelőtt hozták vissza a Földre, tehát az nem a legfrissebb minta, amivel a Csang’o-6 érkezett vissza elsőként a Hold túloldaláról. 

A Csang’o-6 június 25-én sikeresen és pontosan landolt Belső-Mongóliában két kiló holdi talajjal. A mintákat tartalmazó konténer kiemelésére hétfőn került sor, és a tudományos elemzés évekig tart majd. Egyelőre annyi tudható róluk, hogy a minták sűrűbbek, ragacsosabbak, darabosabbak, mint amilyenek a Hold felénk néző oldaláról származnak.

Ha a Hold keletkezésével kapcsolatos, amerikai mintákon alapuló tudományos narratívát sikeresen megtámadták a Csang’o-5 mintái alapján, kérdés, hogy mi derül ki a friss, más környékről származó mintákból. Az Egyesült Államok jelenleg az Artemis-programmal van elfoglalva, ezért nincs olyan helyzetben, hogy saját mintákat hozzon –

Kína már korábban közölte, hogy nemzetközi tudományos közösséggel is megosztja a holdi mintákat. Amerikai kutatók azonban nem részesülnek ebből, ezt ugyanis a saját törvényeik tiltják. Az úgynevezett Wolf-törvényt a virginiai Frank Wolf javaslatára fogadták el 2011-ben, és az megtiltja, hogy a NASA állami forrásait kínai programokhoz köthető tevékenységre használják fel. A törvény még a kínai–amerikai űrverseny hajnalára nyúlik vissza, amikor kibukott, hogy Kína olyan technikai tudásra tett szert amerikai privát műholdas cégektől, amit aztán interkontinentális ballisztikus rakétafegyvereiben használt fel.

Egy múlt heti sajtótájékoztatón a kínai űrhivatal alelnöke, Bian Csigang a törvényre hivatkozva közölte, hogy az amerikaiaknak el kell hárítaniuk a törvényi akadályokat az együttműködés érdekében.

(CNN, Futurism, Interesting Engineering, Yahoo!)