Aszteroida-elhárító kísérletre készül Kína

A NASA után a kínai űrhajózási hivatal is megvizsgálja, hogy el lehet-e téríteni egy aszteroidát kinetikus becsapódással.   

A nemrég közzétett tudományos programterv egy 2030 előtt elinduló küldetést taglal, amelynek célpontja egy 30 méteres aszteroida lenne. Lehetséges célként a előbb 2019 VL5, utóbb a 2015 XF261 lajstromjelű aszteroida merült fel – a tényleges célpontot valószínűleg akkor lehet megállapítani, amikor a program eljut a tényleges indítási ablak meghatározásáig. 

Az említett ablak meghatározása nem egyszerű feladvány, ugyanis egy hordozórakétán indul el a küldetés végrehajtásában résztvevő két eszköz, de úgy hogy az egyik hónapokkal később érkezik ugyanahhoz a célponthoz. A két eszköz egyike egy nagy mozgási energiájú, tömör becsapódó egység, a másik pedig sok műszerrel felszerelt megfigyelő egység.

Mielőtt közvetítené a becsapódást, a megfigyelő egység egy évet töltene az aszteroida körül adatgyűjtéssel. Nagy felbontású színes kamerát, 3D lézeres detektort, radart és por anyagára elemző eszközt is szállítana, ezek segítségével a reményeik szerint a becsapódás során az aszteroida belsejébe is bepillantást nyernének. 

Kína egy ideje már kacérkodik a gondolattal, hogy bolygóvédelmi iránnyal egészíti ki az űrprogramját. A 2023-ban napvilágot látott első tervek célpontja a 2019 VL5 volt, ahova 2025-ben indították volna a kinetikus csapásmérőt.

Wu Weiren, fizikus, a kínai holdprogram főmérnöke, akit nemrég a Mélyűrkutató Laboratórium igazgatójává neveztek ki áprilisban, konkrétabb részleteket is mondott: a küldetés 2027-ben indulna egy Hosszú Menetelés-3B rakétán.

Meghaladjuk az ősgyíkokat

A NASA először a Tempel-1 üstökösnél végzett becsapódási kísérletet, de az igazi eltérítési kísérlet a 2022-es DART volt. Ez a küldetés a Didymos körül keringő Dimorphost célozta, amelynek a szakemberek nagy örömére sikerült megváltoztatni a keringési idejét. A kínaiak célpontjánál jóval nagyobb, 177 méteres Dimorphos a 610 kilós kinetikus egység becsapódás nyomán részben szétesett, majd gyenge gravitációjával részben összeszedte magát. A róla leszakadt 37 nagy szikla fele lassan visszatér, másik fele pedig elszökött és a következő évezredek során a Marsba csapódik.

A NASA által kétévente megrendezett nemzetközi bolygóvédelmi konferenciákon lejátszott forgatókönyvek rendszeresen oda lyukadnak ki, hogy reménytelenül felkészületlenek vagyunk egy Földet fenyegető aszteroida elhárítására. Korábban kiderült, hogy fél év nem elég a védekezésre. Legutóbb egy sokkal barátibb 14 éves időtávot vettek alapul, ez viszont már mintha túl hosszú lett volna – itt már a politikai és gazdasági ciklusok is rátettek a bürokrácia idővesztegető hatására.

Ezek fényében természetesen biztató, hogy a Kínát is foglalkoztatja a bolygóvédelem témája, hiszen több tapasztalatot, technikai tudást és lehetőséget jelent.

A tervezgetés nem minden, az elmúlt hónapban a kínai szakemberek 

amelyben az ország legnagyobb kereskedelmi célú műhold-rendszerével a Jilin-1 műholdjaival végeztek különleges méréseket. Ezeket az eszközöket arra alkották, hogy a Föld felszínéről készítsenek nagy felbontású képeket és videókat (például az amerikai F-22 lopakodó harci repülőgépek mozgásáról), de felmerült, hogy fenyegetést jelentő aszteroidák megfigyelésére is alkalmasak lehetnek. A kísérlet demonstrálta, hog a Jilin-1 messze a Hold pályáján túl, két millió kilométer távolságból is képes volt követni és megfigyelni a veszélyes földközeli objektumok között számon tartott 1 kilométer átmérőjű 1994 PC1-et. 

A nyugati országokat meglepte, hogy Kína ilyen technikai képességekkel rendelkezik. Az viszont a keleti partnereknek lehet meglepetés, hogy a kínai és ukrán csillagászok közösen dolgoztak ki módszert a veszélyes aszteroidák hatékony nyomon követésére. A Mikolajivi Csillagászati Obszervatórium és Shanghaji Csillagászati Obszervatórium 50 centiméteres teleszkópjaival 2011 és 2023 között készített képein a gyorsan mozgó tárgyak elnyúlt csíkokként jelennek meg, az új úgynevezett RDS szkennelés eljárás azonban képes volt pontokként értelmezni ezeket és javítani a mérések pontosságát. Ez komoly előrelépés azoknak a felszíni rendszereknek, amiket közeli aszteroidák megfigyelésére használnak. A kínai miniszterelnökhelyettes Ding Hszüe-hsziang az eredménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a tudomány tisztelete és a hazafias, elhivatott, újító tudományos szellem támogatása. 

A NASA a tervek szerint 2028 nyarán indítja el a NEO Surveyor műholdat, ami kifejezetten a Föld közelében elhaladó objektumok megfigyelésére fog szolgálni. Mindent egybevetve tehát lassan, de biztosan javulnak az esélyeink.

(Global Village Space, Interesting Engineering, The Planetary Society)