
Fehérjéket megfejtő programok kapták a kémiai Nobel-díjat

További Tech-Tudomány cikkek
-
Megfizethető akkubajnok órát hozott Magyarországra a Xiaomi
- Együnk úgy, ahogy a szervezetünkben tanyázó baktériumok szeretnék
- Megvan, mely európai műholdas cégek válthatják a Starlinket Ukrajnában
- Ráengedték a mesterséges intelligenciát az iskolai kompetenciatesztekre, meglepő eredmény született
- Több hónapnyi várakozás után visszahozzák a kint rekedt asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásról
A Svéd Királyi Akadémia szerda délelőtti bejelentése szerint 2024-ben David Baker, Denis Hassabis és John M. Jumper kapja a kémiai Nobel-díjat a fehérjék szerkezetének megfejtéséért.
David Baker amerikai biokémikus és bioinformatikus. A fehérjék szerkezetét megjósoló Rosetta algoritmus mellett az ő vezetésével fejlesztették a Foldit biokémiai játékot. Tucatnyi, azóta a nagyobb gyógyszertárak tulajdonát képező biokémiai vállalkozás alapítója. Nős, két gyermek apja. Vasárnap ünnepelte 62. születésnapját. Baker korábban nem létezett, mesterséges fehérjék előállításáért kapja a Nobelt.
John Jumper az Alphabet mesterségesintelligencia-cége, a DeepMind igazgatója, Demis Hassabis pedig az ügyvezetője. Jumper és Hassabis irányításával hozta létre cégük az AlphaFold mesterséges intelligenciát, amely nagyon pontosan képes megjósolni és modellezni afehérjék felépítését (közben arra is időt szakítottak, hogy az AlphaGóval legyőzzék az aktuális Go-világbajnokot).
A fehérjék aminosavak hosszú láncolatából álló óriási molekulák, amelyek különböző térbeli szerkezetet felvéve különleges kémiai műveleteket tudnak végrehajtani, a sejtek és szervezet működésének alapjai. A működés szempontjából döntő szerkezetüket azonban eddig elképzelhetelenül nehéz feladat volt megfejteni. Ha úgy tetszik, az AlphaFold megoldotta a biokémia gordiuszi csomóját, és nem csupán az élet működésének, de a jövő gyógyszereinek egyik alapja lehet. Jó példa erre, hogy a koronavírus-világjárvány idején felhasználták a programot a vírus felületén található tüskefehérjék feltérképezésére.
A vírus ellen is bevetik a fehérjéket megfejtő mesterséges intelligenciát
A Google MI-laborja fél évszázados problémán lendítette át a biológia tudományát.
Baker a bejelentést követően a sajtó képviselőinek adott telefoninterjúban elmondta, hogy aludt, amikor a bizottság képviselői felhívták, csak a felesége örömteli kiabálására ébredt fel. A professzor kiemelte, hogy ezek a programok nemcsak az élőlényekben előforduló fehérjék megfejtésére, hanem eddig ismeretlen funkciójú fehérjék tervezésére is használhatók.
A kvantumpöttyök felfedezői kapták a kémiai Nobel-díjat
Moungi Bawendinek, Louis Brusnak és Alekszej Jekimovnak ítélték a rangos elismerést 2023-ban.
A tavalyi kémiai Nobelt az elektronika, kijelzők és orvosi képalkotó berendezések jövőjét jelentő kvantumpöttyök felfedezői és kifejlesztői, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapták.
A 2024-es Nobel-díjak közül hétfőn és kedden az orvosi-élettani és fizikai kitüntetetteket hirdették ki. Előbbi esetében az élettan egy viszonylag későn felfedezett mechanizmusa, a mikro-RNS-rendszer felfedezői, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapták a díjat, míg a fizika területén a gépi tanulást megalapozó és ezzel mára a tudomány művelésében is új fejezetet nyitó John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton érdemelte ki a Nobel-plakettet.
A mesterséges neurális háló atyjai nyerték a fizikai Nobel-díjat
John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton fektették le a ma népszerű mesterséges intelligencia alapjait.
(Borítókép: A kémiai Nobel-díj díjazottjainak bejelentői, Johan Aqvist Hans Ellegren és Heiner Linke nézik, ahogy a győztesek, David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper képét mutatják Stockholmban, Svédországban 2024. október 9-én. Fotó: Christine Olsson / TT / Reuters)
