Gyanúba keveredett a TSMC

Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma vizsgálatot indított a világ legnagyobb chipgyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, rövid nevén TSMC ellen, a Kínával szembeni exportkorlátozások megsértésének gyanúja miatt. A The Information értesülései szerint a TSMC állítólag a korlátozásokat megkerülve összejátszott a Huawei céggel.

Az amerikai döntéshozók még 2020-ban tették tiltólistára az általuk kínai állami vállalatnak és nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett Huaweit. Mindez csak a végeredmény volt, az okostelefonokat és távközlési berendezéseket gyártó kínai nagyvállalat termékeinek kiberbiztonsági megbízhatóságával kapcsolatban már 2012-ben felmerültek kérdések. Még Donald Trump elnöksége idején kitiltották a Huawei-eszközöket az amerikai állami hivatalokból, ekkor dobta ki őket az Androidból a Google is. 

A Huawei a 2020-as korlátozások bevezetésekor az Apple-t és a Samsungot megelőzve a világ legnagyobb mobilgyártója volt. Nem csak az vetődött fel, hogy az általuk gyártott eszközökön szabadon mozoghatnak a kínai kémek, de állítólag pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtottak a nemzetközi szankciókkal sújtott Iránnak (a Kínába érkező olaj 15 százaléka Iránból származik). Tevékenységük egy kereskedelmi háború gyújtópontjává vált.

A szövetséges országok cégei csak amerikai engedéllyel adhatnak el chipeket a Huaweinek. A mesterséges intelligencia körüli felhajtás nyomán legutóbb az MI-célokra használható chipekkel, például mobil 5G-chipekkel frissítették az embargós listát. A 2023-ban bemutatott Mate 60 készülékbe valahonnan mégis került 5G. Ez azért volt meglepetés, mert Kína nem rendelkezik az 5G-chipek gyártásához szükséges technikával. A The Information értesülései szerint az amerikai hivatal szerint mindez úgy történhetett meg, hogy a TSMC chipeket adott el és/vagy segédkezett abban, hogy a Huawei saját chipeket fejlesszen.

Rés a pajzson

A tajvani cég pénteken közölte, hogy a TSMC törvénytisztelő, és minden szabályt betart, a kiviteli korlátozásokkal együtt, ha bármi probléma felvetődik, azonnal cselekszenek, kivizsgálják, és minden hatósággal messzemenőkig együttműködnek.

Az amerikai Seagate tavaly 300 millió dolláros büntetést kapott, miután kiderült, hogy 7 millió merevlemez-meghajtót adott el a Huaweinek. Ha huncutságra derül fény, akkor a TSMC is bírságra számíthat, de őket nem egy potenciálisan magasabb összeg fenyegeti, hanem az, hogy korlátozhatják a legfrissebb amerikai technikához való hozzáférésüket. Amennyiben erre kerülne sor, úgy egy sor fontos ügyfelet nem tudnának többé kiszolgálni, ilyen például az Apple.

Egy technikai korlátozás esélyeit ugyanakkor csökkenti, hogy kárt okozna az Apple-nek is, ahol belső források szerint feszülten figyelik a fejleményeket, hogy lobbierejüket latba vessék, ha a helyzet úgy kívánja. Nem elhanyagolható az sem, hogy a TSMC az arizonai Phoenixben épít 65 milliárd dolláros befektetéssel óriási chipgyárat, amit az amerikai szövetségi állam 6,6 milliárd dollárral támogatott. Mivel az amerikai chipgyártás újraélesztéséről rendelkező törvény szintén tiltja, hogy olyan kapjon támogatást, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi céggel üzletel, a támogatást visszavonhatják, de egyelőre korai megmondani, hogy elér-e addig az ügy.

A történet horderejének nagysága abból fakad, hogy a TSMC jelentőségét nehéz túlbecsülni. Tajvant a kínai polgárháborút elveszítő és a kommunisták elől menekülő Kuomintang alapította 1949-ben, Kína azonban saját szakadár tartományának tekinti. A kínai partoktól 130 kilométerre fekvő szigetország katonai bekebelezése nagyon nehéz feladat, Kína azonban a katonai gépek berepüléseivel és hadgyakorlatokkal az elmúlt években fokozódó nyomást gyakorolt Tajvanra. Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párt fennállásának 75. évfordulóján rendezett kongresszuson októberben közölte, hogy elkötelezett a teljes újraegyesítés mellett.

Erre az erőviszonyokon kívül azért nem került sor, mert Tajvant ugyan formálisan nem védi amerikai biztonsági garancia, de az évtizedek során a TSMC a világ legnagyobb chipgyártójává vált, és mint ilyen, a fejlett nyugati civilizáció közepe. Tőlük függ minden az energetikai ipartól a haditechnikáig. Az országot így leginkább az úgynevezett szilíciumpajzs védi, ami nem más, mint a fejlett technológia globális gazdasági és politikai jelentősége – ezért érdekes lehet, hogy milyen hatása lesz egy 5G-chipnek a nemzetközi politika viszonyaira.

(Ars Technica, Reuters)