Megfejtették a medveállatka titkát, amely egy világméretű atomcsapást is túlélne
További Tech-Tudomány cikkek
Aki nem ismeri behatóan az ősszájúakat, az a populáris kultúrában már találkozhatott a medveállatkákkal, akik arról híresek, hogy a bolygó legellenállóbb élőlényei. Mióta félmilliárd éve megjelentek, a medveállatkákat hidrosztatikus vázra feszített kutikulapáncél és trükkök százai védik az ellenséges környezettől, jól bírják a nyomást, a fagyot, a sugárzást, elvannak a világűrben, és puskából is ki lehet lőni őket.
Kínában több tudományos intézmény is kutatja, hogy mitől tűrik olyan jól ezek az állatok a gamma-sugárzást. A medveállatkák ugyanis
az emberre halálos sugárdózis ezerszeresét
is képesek elviselni.
A Science folyóirat hasábjain közölt új kutatási eredményben a kínai kutatók olyan genetikai adottságokat mutattak be, amelyek lehetővé teszik ezt.
A szakemberek az 1300 ismert medveállatkafaj közül a hat évvel ezelőtt felfedezett Hypsibius henanensist vizsgálták. E faj 14 701 génjének közel harmada, 4436 olyan volt, amely medveállatkákon kívül más állatnál nem fordul elő. Az egy milliméteresnél kisebb lényeket sugárzásnak tették ki, majd megfigyelték, hogy milyen gének aktiválódásával reagáltak a helyzetre.
Három fontos megfigyelést tettek. Az egyik a DODA1 nevű gén bekapcsolódása volt, ami valószínűleg egy baktériumoktól örökölt gén, és betalain nevű pigmentek termelésére szolgál, amelyek a sugárzás hatására keletkező káros anyagokat semlegesítik. Másrészt egy TRID1 nevű gén bekapcsolásával olyan fehérje keletkezett, amellyel turbófokozatba kapcsolhat a DNS javítása (a sugárzás legveszélyesebb hatása, hogy az örökítőanyagot károsítsa). A harmadik a BCS1 és NDUFB8 gének szerepe volt, amelyek az energiatermelésbe bekapcsolódva kiszolgálták a felgyorsult DNS-javítást.
Az, hogy ezek a mechanizmusok más medveállatkafajoknál is megtalálhatók, vagy további megoldásokkal egészülnek ki, további kutatások tárgya. A szuper sugárzásálló képesség megfejtése azért nagy eredmény, mert a sugárzás az emberre nagy veszélyt jelent, és hatásainak kivédése akár radioaktívan szennyezett környezetben hosszú ideig tartó űrbeli tartózkodás esetén is felbecsülhetetlen értékkel bír.