Soha nem látott szárazság sújtja az Amerikai Egyesült Államokat

Több mint 150 millió embert és mintegy 318 millió hektárnyi termést érint az Amerikai Egyesült Államokat sújtó aszály, amely a rekordmeleg nyár után következett be. A The Guardian információi szerint Alaszka és Kentucky kivételével minden amerikai államban példátlan szárazság uralkodik.

Az Egyesült Államok és Puerto Rico valamivel több mint 45 százalékát sújtja aszály a héten a hivatalos megfigyelések szerint. A 48 amerikai államban a földterület mintegy 54 százalékát érinti az aszály.

Hiába köszöntött be az ősz, az aszályos területek száma tovább növekszik. Az országban jelenleg több mint 150 millió ember szembesül a szárazsággal, ami mintegy 34 százalékos növekedést jelent a múlt héthez képest, és több mint 150 százalékos növekedést a múlt hónap óta. Az aszály több mint 318 millió hektárnyi termést is érint, ami 57 százalékos növekedést jelent a múlt hónaphoz képest. A lap szerint az amerikai helyzet a legújabb bizonyíték a globális felmelegedésre és az éghajlati válságra, amelyet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése idéz elő. A múlt hónapban jelentették, hogy a világ vízkörforgása „az emberiség történetében először” kibillent az egyensúlyából, aminek következtében csaknem 3 milliárd ember küzd vízhiánnyal.

Az sem jó, ha hirtelen nagy eső zúdul le

Az aszályos állapotokat nem egyszerűen a csapadékmennyiség csökkenése okozza, hanem a szokatlanul magas hőmérséklet, amely gyorsan elszívja a nedvességet a légkörből és a földből. A probléma azonban sokkal bonyolultabb: a gyakoriságától függően aszály akkor is előfordulhat, ha a szokásosnál valamivel több eső esik, mivel ha egyszerre sok csapadék érkezik, azt a talaj nehezen fogadja be. Lifeng Luo, a Michigani Állami Egyetem környezettudományi professzora ezért mindkét esetben szélsőségeket okozhat, hiszen a nagy mennyiségű eső sem tud behatolni a talajba, mindössze árvizeket eredményez.

Az Egyesült Államok városainak és államainak vezetői felismerték a problémát, és különböző módokon próbáltak hozzáfogni annak kezeléséhez. New Yorkban Eric Adams polgármester például arra biztatta a lakosokat, hogy ritkábban locsolják a gyepet, és „zuhanyozzanak rövidebb ideig”, ám ezek hatása a jelenségre nagyon csekély.

A Nemzeti Integrált Aszályinformációs Rendszer szerint az aszályok növelik egy terület függőségét a talajvíztől. A felszín alatti vizek adják az amerikai mezőgazdaságban és a háztartási vízellátásban felhasznált víz több mint 40 százalékát. Az aszályok idején megnövekedett szivattyúzás csökkentheti e készletek jövőbeli rendelkezésre állását.

A szárazság a folyók és más vízi közlekedési útvonalak alacsony vízszintjét is eredményezhetik, ezzel pedig a rendelkezésre álló útvonalak és a teherszállítási kapacitás csökkenésével növekedhetnek a szállítási költségek. Ez a költségnövekedés végül a fogyasztókra hárul, akik ezt a drágább termékek, élelmiszerek és egyéb áruk formájában tapasztalják majd. 

„Az aszályok hatással vannak a vízkészletekre, a mezőgazdaságra, a közlekedésre, ami összességében kihathat a gazdaságra” – mondta Luo, aki hozzátette, hogy bár rendszeres csapadékra volna szükség, ennek megoldására egyelőre nincs egyszerű válasz.