
Nem jól tudtuk, mennyi szén-dioxidot nyelnek el a tengerek
További Tech-Tudomány cikkek
-
Robbanthatnának is mellettünk, azt sem hallanánk a Huawei fülhallgatójával
- Az egész univerzumot feltérképezheti az amerikaiak új űrtávcsöve
- Ikonikus ételek tűnhetnek el, a gouda sajt és a dijoni mustár is veszélyben van
- Kínai kutatók forradalmi megoldással álltak elő az akkumulátoroknál
- Harmadjára is emelte a NASA egy aszteroida becsapódásának esélyét
Megmenekültünk: gyémántporral megállítható a Föld felmelegedése
Pár millió tonna gyémánt kell hozzá évente. Kicsit drága, de megéri.
A bolygó kétharmadát borító óceánok nagyon fontos szerepet játszanak a Föld légköri egyensúlyának megteremtésében. A globális szén-dioxid-kibocsátás 26 százaléka nyelődik el a tengerek vizében, ahol az ott éldegélő fitoplanktonok és más szervezetek hasznosítják mintegy 70 százalékát, fotoszintetizálnak, és széntartalmú anyagokként építik be a szervezetükbe. Amikor ezek az élőlények tengeri pályafutásukat bevégzik, maradványaik a fenékre süllyednek, szakkifejezéssel tengeri hóként hullanak a mélybe – a légköri szén-dioxid egy része így évezredekre kikerül a körforgásból. Mindez nagyon komoly tényező a szén-dioxid-szint kiegyensúlyozásában, annyira az, hogy vannak olyan tudományos irányzatok, amelyek e folyamat felturbózásában látják a klímaváltozás visszafordításának lehetőségét.
Ami a szén tartós megkötésének folyamatát illeti, a Science folyóirat hasábjain megjelent friss kutatás szerint annak valós mértékét eddig kicsit túlbecsültük. Mielőtt kiderül, miért, érdemes kitérni egy fontos következményre: azok a modellek, amelyek alapján a klímaváltozás trendjeit próbáltuk előre jelezni, téves előfeltevésen alapultak.
Több száz gigatonnás eltérésről beszélünk
– jelezte a tanulmány egyik szerzője, Manu Prakash, a Stanford Egyetem biomérnöke.
A több száz milliárd tonnás különbség abból következik, hogy az említett tengeri hó nem csupán lehull. Az elpusztult szervezetek legtöbbször nyálkás nyomot húznak farokként maguk után, amelyek ejtőernyőként lassítják a süllyedésüket, és adott esetben teljesen meg is állíthatják a maradványt. A különböző élőlények pedig elfogyasztják a tétován süllyedő maradványokat. A lényeg, hogy ezek nem olyan egyszerűen, nem olyan tempóban és mennyiségben tűnnek el az örök sötétségben, mint azt feltételeztük.
A mikroszkópok Paganinije
Prakash és kollégái egy maszek gépet építettek, hogy a tengeri hó viselkedését megfigyelhessék. A stanfordi kutatók Maine partjainál 80 méter mélységből felhozott mintákat vizsgálva kezdtek tűnődni a nyálkák hatásán. A részecskék viselkedését úgy vizsgálták, hogy egy vízzel töltött forgó dobban lebegtették őket, amit egy rábarkácsolt mikroszkóppal vizsgáltak. Mivel a szerkezetet egy kutatóhajón használták, egy stabilizátor- és vibrációt kivédő mechanizmussal is kiegészítették. Végeredményben az egyedi műszerrel tetszőleges hőmérséklet és víznyomás mellett láthatták a maradványok süllyedését.
A kísérlet során mesterséges részecskéket adtak a vízhez, ezek miatt láthatóvá vált a süllyedő anyagot fékező és úsztató nyálkás nyúlvány. Megállapították, hogy a óceánok felszínétől száz méteres mélységig kétszer annyi időt tölt a lehulló anyag, mint amennyit az üledékképződési törvényekből következett volna.
A független szakmai vélemény üdvözölte a különleges műszert, ami eddig ismeretlen empirikus adatokhoz vezetett, ugyanakkor óvtak tőle, hogy túlbecsüljük a megfigyelt jelenség horderejét.
Ha mégsem állnának teljesen a fejükre a klímamodellek, annyi biztos, hogy a mikroszkópmániás indiai mérnök, Manu Prakash megközelítette pályája csúcsát. Prakash a papírból hajtogatható, mobiltelefonra applikálható, olcsó mikroszkóp feltalálójaként is ismert. Korábbi munkája során egy emberre veszélyes madagaszkári parazitát vizsgált, amely több tucat métert képes önállóan megtenni. Annak megfejtéséhez, hogy ez hogyan lehetséges, tíz méteres mikroszkópot kellett volna építeni. A tengeri hó vizsgálatánál használt találmány ekkor pattant ki a szakember fejéből: kerékként forgatható tárgyasztalt épít, hogy a parazita mozgásának sebességét megmérhesse.

Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Tech-Tudomány
Harmadjára emelte a NASA az egyik jelentős aszteroida becsapódásának esélyét, 2032-ben éri el a Földet
Az űrügynökségek megfigyelés alatt tartják az égitestet.
tegnap, 16:25
- Tech-Tudomány
Kínai kutatók forradalmi megoldással álltak elő az akkumulátoroknál
A gyógymód meghatszorozza az élettartamot.
tegnap, 18:27
- Tech-Tudomány
Új funkciót tesztel az Instagram, de ez sokaknak nem tetszik
Már a startgépben áll a lefelé mutató ujjacska.
február 18., 17:50
- Mindeközben
Szabó Franciska alig fél év után szakított ausztrál párjával: „Bankautomatának nézett”
29 perce
- Mindeközben
Ken Jeong fergeteges módon adta elő a Shrek legismertebb dalát az amerikai Álarcos Énekesben
2 órája
- Tech-Tudomány
Az egész univerzumot feltérképezheti az amerikaiak új űrtávcsöve
A SphereX olyan képeket készít, amilyeneket a James Webb sem tud.
10 órája
- Tech-Tudomány
A Gmailen terjedő újabb átverések miatt a kiberszakértők megkongatták a vészharangot
A csalók a mesterséges intelligencia eszközeivel élve igyekeznek átverni a felhasználókat.
tegnap, 07:44
- Tech-Tudomány
Hamarosan fizetőssé válik a Reddit egy része
Még 2025-ben érkezik az új funkció.
február 18., 10:46
- Mindeközben
Bochkor Gábort világsztárral tévesztették össze Japánban, még autogramot is kértek tőle
3 órája
- Tech-Tudomány
Ikonikus ételek tűnhetnek el, a gouda sajt és a dijoni mustár is veszélyben van
Ketyeg az óra, több termék is érintett lehet.
14 órája
- Tech-Tudomány
Már a NASA is megerősítette, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe
Az űrügynökség szerint a becsapódás esélye tovább növekedhet.
február 13., 13:36
- Tech-Tudomány
Vajon elveszi a munkáját az első itthon is kapható humanoid robot és a kutyája?
Tanulni is tud, de az kétszer annyiba kerül.
február 18., 11:19
- Tech-Tudomány
Közelebb van a bolygóközi utazás, mint gondolnánk
Plazmameghajtással egy hónap alatt elérhetik a Marsot.
február 17., 20:50
- Tech-Tudomány
A stressz vezethet az Alzheimer-kórhoz?
Egy új elmélet egyesíti, amit eddig a betegségről tudunk.
február 17., 09:35
- Tech-Tudomány
Új magyar elektromos busz állt forgalomba
A cseh–magyar GANZ-SOR EBN8 próbaüzeme alatt Baján szállít utasokat.
február 17., 11:43
- Tech-Tudomány
Megvennék az Intel chipgyártását
A szebb időket látott vállalat a hatvanas évek végén kezdte a félvezetőgyártást.
február 17., 09:37
- Mindeközben
Nagy Zsolt Leo tiszta vizet öntött a pohárba titokzatos magánélete kapcsán: Sok pletyka van, hogy a fiúkat szeretem
5 órája
- Tech-Tudomány
Jól teljesít a Juice szonda magyar egysége
Az európai eszköz 2031-ben kezdi vizsgálni a Jupiter holdjait.
február 17., 12:58
- Tech-Tudomány
Csaknem egy hónap után ismét le lehet tölteni a TikTokot az Egyesült Államokban
Lépett az Apple és a Google.
február 14., 12:31
- Tech-Tudomány
Világhódításra indul a Meta, a Föld leghosszabb kábelét készülnek éppen megépíteni
Az egész bolygót körbeéri majd az új kábel.
február 18., 06:37
- Címlapon
Simicskó István: A hazaárulózást én is túlzásnak tartom
A KDNP frakcióvezetője állítja, nem félnek, és nem fél a Fidesz sem.
3 órája
- Tech-Tudomány
Újabb felfedezés történt a világegyetemben
A legnagyobb egy galaxiscsoportokból álló, 1,3 milliárd fényév hosszú felhő.
február 15., 20:38
- Tech-Tudomány
Robbanthatnának is mellettünk, azt sem hallanánk a Huawei fülhallgatójával
Memóriahabbal és extrém zajszűréssel támad a FreeBuds Pro 4. Megnéztük, mire képes.
6 órája