A part menti vízkészletek háromnegyede sóssá válhat

A NASA JPL rakétalaboratórium kutatói szerint 2100-ra a partmenti édesvízkészletek 77 százalékát sós tengervíz általi szennyezés fogja fenyegetni. Az érintett víz nemcsak emberi fogyasztásra és mezőgazdasági felhasználásra válhat alkalmatlanná,

A sós víz és a szárazföld találkozásánál két víztömeg energiája feszül egymásnak. Az eső által feltöltött édesvízkészlet a talajban az óceánok felé tart. Az óceánok eközben a part felé nyomulnak. A két víz a találkozásánál keveredik, de az erők egymást kiegyenlítve a víztömegeket a saját oldalukon tartják. 

Ezt az egyensúlyt azonban a globális felmelegedés két módon is fenyegeti. Az egyik a tengerszint emelkedése, amely miatt tenger a szárazföld felé mozdul. A másik a szárazság, amely meg csökkenti az édesvíz újratöltődését és erejét.

A vízgyűjtő területeket vizsgálva a tudósok azt látták, hogy ebben az évszázadban a sós víz a kevésbé veszélyeztetett területeken mindössze 200 méterrel mozdul a szárazföld belseje felé. A mélyebben fekvő régiókban ez a mozgás azonban az 1200 métert is elérheti – ilyen az Arab-félsziget, Nyugat-Ausztrália és Kalifornia. 

Az elemzés olyan helyeket is talált, ahol az ütközőzóna éppen az óceán felé tolódik el. Mindent összevetve azonban az esetek 77 százalékában a tengervíz nyomul előre.

A tendencia lényege, hogy a tengerszint emelkedésétől függ a jelenség földrajzi kiterjedése, az édesvíz utánpótlásától (vagy a szárazságtól) pedig a sebessége. A szakemberek szerint a folyamatok miatt az érintett területeken érdemes a vízkészleteket megóvó munkálatokkal, a talajvíz elvezetésével tervezni.

(Phys.org)