
Új ötlet vetődött fel a csillagközi utazásra
További Tech-Tudomány cikkek
-
Az Airbusnak hála hamarosan már a Marson landolhatunk
- Első emberes misszióra indult egy SpaceX-űrhajó
- Csapdába ejtették az időt egy gyémánt belsejében
- Felfedezték a kutatók, akár fel is emésztheti magát az éhező agy
- Videón, ahogy az indítás után 40 másodperccel felborul Európa első orbitális rakétája
Elektronnyalábokkal gyorsítaná relativisztikus sebességre a szomszédos csillagrendszert felderítő, első ember alkotta eszközöket két szakember javaslata. Az Acta Astronautica szaklapban megjelent cikk szerzői az egykor az első atombomba fejlesztésére alapított Los Alamos-i laboratórium részecskegyorsítókra szakosodott munkatársai, Gerrit Bruhaug és Jeffrey K. Greason, utóbbi a Tau Zero alapítvány vezetője.
A Tau Zerót a NASA csillagközi utazás technikai lehetőségeivel kapcsolatos, 1996 és 2002 között futó, spekulatív tudományos programjának egykori vezetői alapították. A szervezet neve Poul Anderson Hugo-díjas hard sci-fi regényének címéből származik. A regény természetesen egy csillagközi utazás körül forog, és azért hard sci-fi, mert követi a tudományos tudásunkat, szereplői nem varázsolnak és kardoznak, és nincs földi gravitáció minden létező helyszínen.
Miután a Voyager űrszondák fél évszázados utazás után elhagyták a Naprendszert, túlzás lenne azt állítani, hogy egy csillagközi utazás meghaladja a technikai lehetőségeinket. A jelenleg használt technikával viszont hetvenezer év lenne elérni a szomszédos Alfa Centaurit, ami viszont már meghaladja türelmünket – pontosabban azt, amilyen időtávokon a civilizációnk előre gondolkodik.
Ezer felderítőt küldenének a szomszédos csillagrendszerbe
Lézerrel gyorsítanák őket a fénysebesség közelébe.
Az alternatív megoldások közül a legismertebb a Jurij Milner, Stephen Hawking és Mark Zuckerberg által 2016-ban kitüntetett és pénzzel megtámogatott Breakthrough Starshot. Az alapkoncepció egy olyan fényvitorlás eszköz, amelyet lézerrel gyorsítanának, és egy centiméteres méretű, pár grammot nyomó szondát hordozna. A gyorsításról egy külső 100 gigawattos lézerrendszer gondoskodna. Mivel a lézer többször is használható, ezer ilyen StarChipnek nevezett egységből álló rajt tudna felgyorsítani, ami nagyban kompenzálná az eszközök apró méretét, és ütésálló lenne, ellenállóbb az egyes elemek meghibásodásával vagy megsemmisülésével szemben. Utóbbi különösen fontos, ha tudjuk, hogy relativisztikus sebességnél egy porszemmel való ütközés is potenciálisan végzetes.

A NASA hosszú idő után nemrég maga is belevágott a napvitorlával való kísérletezésbe. Tavaly őszi demonstrációs programjuk beleszaladt a különböző fényvitorláknál ismétlődő problémába, hogy egyelőre nem tudunk ezekkel az eszközökkel stabilan manőverezni.
Relativisztikus sugarak
A Tau Zero tavaly októberben publikált elképzelése Sunbeam névre hallgat, és sok szempontból hasonlít a Breakthrough Starshothoz, de több ponton is meghaladja azt. A kiindulási pont itt is egy mozgási energiát adagoló statikus gyorsító eszköz, ez azonban nem lézert lőne a szondára, hanem elektronokból álló részecskenyalábot.
A Breakthrough Starshot a tervek szerint mintegy 0,1 csillagászati egységen végezne gyorsítást. Mivel egy csillagászati egység a Föld–Nap-távolsággal azonos, ennek a tizede alatt gyorsítanák a StarChipeket a fénysebesség ötödére. A legközelebbi csillagot így húsz év alatt érnénk el.
Elektronokból álló részecskenyalábot könnyű előállítani, a benne utazó elektronok azonban taszítják egymást, ennek ellenére részecskegyorsítókban már megfigyelték, hogy a fénysebességhez közeli sebességük hatására az időeltolódás következtében nem érzékelhető a taszítás miatti szétszóródás. Egy elektronnyaláb ezért a lézernél jóval nagyobb távolságon használható lenne, akár 100 csillagászati egységig, majdnem a Naprendszer határáig. A szerzők azt sem zárják ki, hogy a nyaláb akár 1000 csillagászati egységig is működhet.
Az ötlet legnagyobb előnye mégsem ez, hanem hogy a Voyager szondákhoz hasonló kaliberű, 1000 kilogrammos szondákat lehetne ezzel a módszerrel gyorsítani. Ilyen méretű szerkezet már elegendő teret adna a műszereknek, amelyek egy komoly tudományos vizsgálódáshoz szükségesek. Egy ekkora szondát a fénysebesség tizedére lehetne gyorsítani, vagyis mintegy negyven év alatt elérhetné az Alfra Centauri hármas csillagrendszert.
A részecskenyaláb Bruhaug és Greason szerint nagyságrendekkel praktikusabb lenne a fényalapú gyorsításnál. Az előnyök mellett azonban van az ötletnek egy gyenge pontja is: a gigawattos nyalábot elindító rendszer. Bár a Nagy Hadronütköztetőnél kisebb teljesítményű rendszerről van szó, az emberiségnek így is egy 800 méter átmérőjű erőművet kellene építenie az űrben. Ez egy ponton lebegne a Nap közelében, olyan közel, mint amilyen távolságra nemrég a Parker napszonda elsuhant. A Nap mágneses mezeje és a belőle érkező fény nyomása megakadályozná, hogy a szerkezet a csillagba zuhanjon. Miközben azonban a Parker a leggyorsabb ember alkotta a tárgy, a gyorsítóállomásnak vagy annak részeinek tartósan el kellene viselniük a Nap közvetlen közelségét.
Megfejtette a napszél titkát a Parker-szonda
A leggyorsabb ember alkotta eszköz kiderítette, honnan jönnek a műholdakat fenyegető részecskék.
(Acta Astronautica, Universe Today)

Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Tech-Tudomány
Videón, ahogy az indítás után 40 másodperccel felborul Európa első orbitális rakétája
A tesztrepülés célja az volt, hogy minél több adatot és tapasztalatot gyűjtsenek.
tegnap, 09:13
- Tech-Tudomány
Megrázó dolgot derített ki a felhasználókról az OpenAI
Függőség tüneteit mutatják azok, akik sok időt töltenek a ChatGPT-vel.
március 30., 09:36
- Tech-Tudomány
Felfedezték a kutatók, akár fel is emésztheti magát az éhező agy
Nagy fizikai igénybevételkor következik be és visszafordítható.
tegnap, 18:36
- Tech-Tudomány
Itt az újabb csavar, mégsem dőlt el az óraátállítás sorsa
Hétvégén még biztosan átállítjuk az óráinkat.
március 28., 13:38
- Tech-Tudomány
Életnyomokat találhattak a Marson, az eddigi legnagyobb szerves vegyületet azonosította a NASA
Jelentős felfedezés történt.
március 25., 12:32
- Tech-Tudomány
Csapdába ejtették az időt egy gyémánt belsejében
Időkvázikristályt állítottak elő.
7 órája
- Tech-Tudomány
Elmaradt az áttörés, kudarcba fulladt Európa első orbitálisrakéta-kísérlete
Negyven másodperc után borult fel és zuhant vissza a földre a német Isar Aerospace rakétája.
március 30., 14:36
- Címlapon
Putyin üzent Grönlanddal kapcsolatban: Moszkva figyel és készül
Erőpróba az Északi-sarkvidéken, az orosz elnök kijelölte a határokat.
4 órája
- Tech-Tudomány
Milliók DNS-e kerülhet ismeretlen vásárlóhoz
Emlékszik a dobozos otthoni genetikai tesztekre? Az egyik legnagyobb ilyen elemzést kínáló cég most ment csődbe.
március 28., 09:56
- Tech-Tudomány
Megfejtették, hova tűnnek a gyerekkori emlékeink
Nem igaz, hogy hároméves kor előtt nem működik az emberi memória.
március 26., 18:32
- Tech-Tudomány
Tovább dagad a botrány, kínos pert akasztottak az Apple nyakába
A vád a fogyasztók megtévesztése.
március 25., 19:00
- Tech-Tudomány
Úgy néz ki, Kína megoldást talált a bénulás gyógyítására
Olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a lebénult betegek számára, hogy visszanyerjék mozgásképességüket.
március 26., 17:34
- Tech-Tudomány
Az Airbusnak hála hamarosan már a Marson landolhatunk
Na persze nem egy A320-as géppel.
50 perce
- Címlapon
Fenyő-gyilkosság: ismét hatalmas meglepetést okozott Portik Tamás
Április elsején folytatódott az ügy tárgyalása.
3 órája
- Címlapon
Gulyás Gergely: Van remény a NER-es kullancsoknak
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint még az ellenzék vezetői is lehetnek.
4 órája