Nyugat-Európa legrégebbi emberi koponyamaradványait találták meg Spanyolországban

A kutatók szerint a Spanyolországban egy ősi barlangban feltárt csonttöredékek Nyugat-Európa legrégebbi ismert emberi koponyájához tartoznak. A megkövesedett maradványokat a Sima del Elefante barlangban találták, és egy kihalt emberi faj felnőtt tagjának bal arcát és felső állkapcsát alkotják, aki 1,1-1,4 millió évvel ezelőtt élt az Ibériai-félszigeten – írja a The Guardian.

A korai emberek legalább 1,8 millió évvel ezelőtt jutottak el Afrikából Eurázsiába, amint azt a grúziai Dmanisiben található öt korabeli koponya bizonyítja. A koponyákat a Homo erectusnak tulajdonítják, az első korai emberfajnak, amely elhagyta az afrikai kontinenst.

Eddig a legkorábbi emberi maradványok Nyugat-Európában a Sima del Elefante-i 1,1-1,2 millió éves állkapocscsont- és fogdarabok voltak. A közeli Gran Dolina (Óriás-nyelőlyuk) barlangban fiatalabb, 800 ezer évvel ezelőtti emberi maradványokat tártak fel. Ez utóbbiak sajátos jellemzői arra késztették a kutatókat, hogy külön fajnak, nevezetesen a Homo antecessornak, azaz az úttörőembernek tekintsék őket.

A Nature című folyóiratban megjelent írásában a spanyol kutatócsoport szerint a legújabb maradványok primitívebbek, mint a Homo antecessor, de hasonlítanak a Homo erectusra. Tekintettel a fosszíliák azonosságával kapcsolatos bizonytalanságra, a csapat a Homo affinis erectus nevet adta a fajnak.

A latin elnevezés azonban nem az egyetlen, amelyet a maradványokra használnak. Nem hivatalosan a kutatók a „Pink” becenevet adták a fosszíliának a Pink Floyd után, amelynek The Dark Side of the Moon című albumának fordítása a „La cara oculta de la luna”, ahol a „cara oculta” jelentése „rejtett arc”.

Dr. María Martinón-Torres, a burgosi Nemzeti Emberi Evolúciókutató Központ igazgatója elmondta, hogy a megkülönböztető jegyek között a Pinknek laposabb orrszerkezete volt, mint a Homo antecessornak, amely a Homo sapiens modernebbnek tűnő arcával és kiemelkedő orrcsontjaival osztozik.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi evolúcióval foglalkozó kutatási vezetője szerint a fosszília „nagyon fontos lelet”. Stringer és társai 2023-ban azonosítottak egy körülbelül 1,1 millió évvel ezelőtti szélsőséges lehűlési időszakot, amely a korai embereket elűzhette Nyugat-Európából, ami valószínűleg magyarázatot adhat a Sima del Elefanténál később talált eltérő populációra.

A Sima del Elefante életmódjába további bepillantást enged egy barázda, amely a rózsaszín kövület egyik fogán fut végig, és amely feltehetően egy kezdetleges fogpiszkáló használatából származó kopásnyom.