Tényleg a hasunkkal gondolkodunk? A válasz még a kutatókat is meglepte
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
Egy 2024-es kutatás szerint jóval összetettebb kapcsolat van az agyunk és a bélrendszerünk között, mint azt elsőre gondolnánk. Bár a tudósok már egy ideje úgy hivatkoznak a belekre, mint a test második agya, az új eredmények az eddiginél is meglepőbb információkkal szolgáltak.
A Science Alert beszámolója alapján szakemberek egy speciális kutatást végeztek, amiben azt vizsgálták, hogy bizonyos prebiotikumok milyen hatással vannak az öregedő elmére. Ehhez 36 hatvan év feletti ikerpárt vontak be, és olyan vaktesztnek vetették őket alá, amiben a páros egyik tagja rendes prebiotikumot kapott, a másik pedig csupán placebót.
Az az iker, aki rendes prebiotikumot szedett, a három hónappal későbbi memóriateszten magasabb eredményt ért el.
Emellett az eltérő kúra az ikerpárok bélflórája közt kismértékű eltérést is eredményezett. A jótékony hatású Bifidobacterium például nagyobb számban fordult elő a prebiotikumot szedő ikernél.
A vizsgálatban két olcsó, növényi rostos prebiotikumot használtak, amelyek a világ számos országában recept nélkül kaphatók. A prebiotikumok nem emészthető szerek, amelyek segítenek bélmikrobáink stimulálásában. Az egyik, kísérletben használtat inulinnak hívják, ami a fruktánok osztályába tartozó élelmi rost. A másik a frukto-oligoszacharid (FOS) volt, egy növényi szénhidrát, amelyet gyakran természetes, alacsony kalóriatartalmú édesítőszerként használnak.
Jelentős eredmény
A londoni King's College kutatói naponta adtak egyet-egyet az ikerpár egyik tagjának a fentiekből, míg a másik csupán protein porba ágyazott placebót kapott. Korábban már végeztek hasonló vizsgálatot egereken, ami szintén kimutatta, hogy a Bifidobacterium a bél-agy kapcsolatok szabályozásával csökkenti a kognitív képességek romlását.
A rágcsálókon végzett korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy a magas rosttartalmú étrend-kiegészítők, mint az inulin és a FOS, táplálhatják a vastagbél mikrobiomját, lehetővé téve a „jó” baktériumok szaporodását. Egereknél és embereknél ezeknek a baktériumoknak némelyike a kognitív funkciók javulásával is összefüggésbe hozható.
Izgatottak vagyunk, hiszen ezek a változások mindössze 12 hét alatt is látható eredményt hoztak. Ez hatalmas áttörést jelent, hiszen ezáltal az agy egészsége és a memória is javítható lenne az idősödő társadalmunkban
– fogalmazott Mary Ni Lochlainn, a londoni King's College geriátriai orvostudományi kutatója. Hozzátette:
A bél–agy-tengely titkainak feltárása új megközelítéseket kínálhat ahhoz, hogy hosszabb ideig egészségesebben éljünk.
A King's College birtokában van az Egyesült Királyság legjelentősebb, felnőtt ikreket tartalmazó nyilvántartása. Az ikervizsgálatok rendkívül hasznosak, amikor genetikai kutatásokról van szó, vagy a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásának eltéréseit figyelik a kutatók.
A KCL nemrégiben végzett ikerkutatása azt sugallja, hogy bizonyos ételek fogyasztása ígéretes módja lehet a kognitív hanyatlás kezelésének. De míg a prebiotikumok javíthatják az öregedő agy kognitív funkcióinak bizonyos aspektusait, például a memóriát és a feldolgozási időt, úgy tűnik, hogy
jelentős fizikai előnyökkel nem párosul a pozitív hatásuk.
Az izomvesztés nem javult a magas rosttartalmú étrend-kiegészítőket szedő idősödő ikrek körében, annak ellenére, hogy az inulin és a FOS fontos tényezők az izom- és csontrendszer fenntartásában.
Torzult kép
Továbbá a jelenlegi vizsgálatban részt vevő ikrek többnyire nők voltak, és bár a kutatók a nemi különbségeket is figyelembe vették eredményeikben, elismerik, hogy a KCL ikerfelhozatalában lehet némi szelekciós torzítás. Mindezek ellenére a nők hajlamosabbak az Alzheimer-kórra, és a mostanihoz hasonló tanulmányok alátámasztják azt a kialakulóban lévő elképzelést, hogy a kognitív hanyatlás nem mindig az agy betegsége, hanem külső tényezők is szerepet játszhatnak benne.
Ezek az olcsó, recept nélkül kapható növényi rostok az emberek széles csoportjának kedvezhetnek az efféle, pénzszűkében lévő időkben. Biztonságosak és elfogadhatóak is
– részletezte Claire Steves geriáter. Hozzátette:
„A következő feladatunk az, hogy megnézzük, vajon ezek a hatások hosszabb ideig és nagyobb embercsoportoknál is fennmaradnak-e.”
A bélrendszer számos módon kötődik a test más részeihez is, így nem csupán a kognitív képességekkel áll összetett kapcsolatban: az immunrendszerre és a központi idegrendszerre is hatást gyakorol. Ha a bélflórát bizonyos prebiotikumokkal és probiotikumokkal tápláljuk, az számos betegség és kór kezelésére adhat alternatív megoldást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
