Van egy égető probléma, amiben a NASA a Műegyetem segítségét kérte
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Tim Cook elárulta, mi volt a legnagyobb baklövése vezérigazgatóként - Meg lehet szelídíteni ezt a technikai vadlovat, csak megfelelő szabályok kellenek
- Történelmi léptékű katasztrófa rengette meg a világot, már semmi sem olyan, mint azelőtt
- Olyat talált a NASA űrszondája, amihez hasonlót még sosem láttunk
- Totálisan átalakul a magyarok egyik kedvenc kávémárkája
A klímaváltozás miatt sűrűsödnek az aszályos időszakok, ezért egyre fontosabb ismerni a földfelszín talajnedvességének állapotát. A NASA a műholdadatok értékelésében számít a Műegyetem kutatóinak szaktudására.
Együttműködési megállapodást írt alá az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel arról, hogy az egyetem a műholdas talajnedvesség-mérési adatok validációjában támogatja az amerikai kormányzati ügynökséget – jelentette be a Műegyetem.
A NASA-nak segít a Műegyetem
Az Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének űrkutatási műhelye a NASA SMAP űrszondája és a tavaly nyáron felbocsátott, NISAR nevű amerikai–indiai műholdas berendezés adataiból nyert talajnedvesség-térképek pontosságának ellenőrzésében vesz részt.
Ezek a mikrohullámú űrszondák éjjel-nappal pásztázzák a Föld felszínét azon a frekvencián, amelyen a GPS-műholdak is működnek.
A felszín által kibocsátott mikrohullámú jel nagymértékben érzékeny a talaj legfelső rétegének nedvességtartalmára.
„A mezőgazdaság számára alapvető tudni a talajnedvesség területi eloszlását ahhoz, hogy aszálykezelési beavatkozást lehessen végezni vagy öntözési tervet készíteni”
– magyarázták közleményükben. A tavalyi, szélsőségesen aszályos év is ráirányította a figyelmet ezekre a problémákra, amelyek a jövőben – a klímaváltozás miatt – még gyakoribbá válhatnak.
A talajnedvesség megfigyelése azért is rendkívül fontos, mert a legújabb kutatások szerint az Európában is egyre gyakoribb hőhullámok csak ott tudnak kialakulni, ahol a talaj nedvességtartalma egy bizonyos szint alá süllyed. Így ezen műholdas adatok az időjárás-előrejelzésben is kiemelkedő szerepet kapnak.
A közös kutatási eredményekkel kecsegtető megállapodás lényege, hogy a NASA a BME segítségét kéri az adatok valóságának, pontosságának ellenőrzésében.
„Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal” – mondta Kugler Zsófia, a tanszék és a csoport vezetője, a NASA JPL többszörös vendégkutatója, volt Fulbright-ösztöndíjas.
A Budapesti Műszaki Egyetem épülete
Fotó: Nagy Tamás / Index
A kutató hozzátette, az egyelőre tisztán tudományos együttműködési szándéknyilatkozatnak anyagi vonzata nincs, de így is nagyon fontos első lépés.
„A későbbiekben szorosabb is lehet a partnerség, ehhez azonban szükség lenne egy olyan kormányközi kutatásfinanszírozási keretrendszerre, ami az Egyesült Államok és Magyarország között jelenleg sajnos nem létezik” – tette hozzá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
