Dél-Amerika Svájca adómentes techparadicsom, simán beköltözhetünk

Az amerikai techutópisták már évek óta keresik helyüket a világban, vagyis azt a várost, amit a legmodernebb technológiával szerelnének fel. A Praxis kriptovállalat eddig online közösségként működött, de rájöttek, jobb lenne egy élő bázis is, úgyhogy már egy ideje keresik saját vackukat. A mediterrán régiót a veszélyek miatt elvetették, de komolyan fontolgatták Grönland felvásárlását, ami komoly ellenállásba ütközött. Most úgy tűnik, végre otthonra találtak Uruguayban.

Dryden Brown, a Praxis vezérigazgatója 30 éves és egykori profi szörfös, aki már 7 éve egy új civilizáció felépítésén fáradozik. A +Colonia projektet Eduardo Bastitta vállalkozó vezeti, aki Javier Milei argentin elnök tanácsadója. Ők, vagyis Dél-Amerika akkor került a techguruk nagyítója alá, mikor a milliárdos Peter Thiel nemrég a régióba költözött.

Brown már decemberben Uruguayba települ, többen pedig jövőre a +Colonia első épületeibe. Ez óriási lépés egy olyan közösségnek, ami eddig jellemzően csak online létezett. A Praxis az uruguayi megállapodása szerint a jövő év végéig megkezdi a földterületek felvásárlását a +Colonia birtokon belül – egy kopár, lankás, dűnékkel teli területen, amely körülbelül egyórás kompútra van Buenos Airestől.

Hondurasban már prosperáltak

Az új város leendő lakói, akiket Brown „a világ legtehetségesebb, legélesebb gondolkodóiként” aposztrofált, új kulturális, gazdasági és kormányzási rendszereket fognak bevezetni egy „poszt-AI-világ” számára. A város olyan lesz, mint egy laboratórium egy új kultúra megteremtésére, amely

Egy technológiabarát, profitorientált, vállalatokhoz hasonló menedéket akarnak létrehozni. A mozgalmat a hálózati állam koncepciója ihlette, amit először Balaji Srinivasan, a Coinbase kriptotőzsde korábbi technológiai igazgatója népszerűsített.

A hálózati állam egy olyan új, interneten és kriptogazdaságon alapuló társadalmi formáció, ami kriptovalutával rendelkezik, decentralizált, tagjai nem egy helyen élnek, hanem a világ más-más pontjain, állampolgársága pedig olyan, mint egy előfizetés. Srinivasan az elképzeléseit A hálózat állama című könyvében részletezte. Gondolataira támaszkodva született a Malajzia területén működő Network School, amely elvonulásokat szervez vállalkozóknak és technológusoknak.

De kritikusai állítják, az ilyen államok csak a techmogulok elitista törekvéseit szolgálják, és pusztán megvalósíthatatlan vágyálmok. A támogatók, például Peter Thiel vagy a kockázati tőkés milliárdos Marc Andreessen, úgy gondolják, ezek a rendszerek laboratóriumok, segíthetnek a bürokratikus akadályok leküzdésében és a technológiai innováció felgyorsításában.

Ennek a legkomolyabb kísérlete a hondurasi Próspera startupvárosa, egy magánkézben lévő, félig autonóm városállam, amit biohackerek, techvállalkozók és kriptovalutázók hoztak létre.

Próspera alacsony adókulcsai jelentik az egyik fő vonzerőt, a vállalkozások mindössze 1 százalékot fizetnek. Az alapító Eric Brimen szerint ez szegénységcsökkentő és gazdasággyorsító, de persze vannak ellenzői is. Ellenzői szerint csak adócsalás miatt települt oda néhány ember, a többiek névleg vannak itt, azonban igazából nem itt élnek és dolgoznak. Van, aki a biohacking miatt költözött ide, Rich Lee például ilyen startupban utazik. Neki már van érintéses fizetéses hitelkártyachipje a jobb kezén a bőr alatt; tartósan beültetett Bluetooth-fejhallgatója, az ujjbegyeiben pedig mágnesek, hogy megérinthesse a láthatatlan elektromágneses mezőket. Ez persze otthonában mind illegális lenne.

Az Egyesült Államokban a testmódosítási technológia jogilag szürkezóna, és valószínűleg nem fogja megkapni az FDA jóváhagyásához szükséges jelentős pénzügyi támogatást

– mondja. Pedig – szerinte – az amerikai szabályozási rendszer hibás, mert nem biztonságosabbá teszi a dolgokat, hanem megnehezíti. Egymilliárd dollárba kerül egy gyógyszer vagy egy génterápia piacra dobása, és ez körülbelül 10 év. De Hondurasban bezzeg kapott génterápiát a milliárdos hosszú élet guruja, Bryan Johnson. Az orvosi kísérletezés a zóna egyik védjegye.

Továbbfejlesztették a praxist

De a hondurasi kormány hatályon kívül helyezte a Próspera létezését lehetővé tevő jogi keretet. Ebből okulva a Praxis már elkötelezte magát az Uruguay jogrendszerén belüli működés mellett. Brown köre a Covid alatt fejlődött digitális közösséggé, a Praxis mára több mint 2500 embert számlál, akik tervezik az új városba költözést. A cég 2021-ben kezdett pénzt gyűjteni. 2023-ra közel 20 millió dollárral rendelkezett olyan cégektől, mint Sam Altman kockázatitőke-befektetési cége, az Apollo Projects és az Alameda Research, amelyet Sam Bankman-Fried, a kegyvesztett kriptovállalkozó alapított.

A választás végül azért Uruguayra esett, mert a másik esélyes Grönland lakói nagyon berzenkedtek a sci-fi város ellen. Uruguay mellett szólt, hogy kicsi, politikailag stabil, könnyű letelepedési és állampolgársági lehetőségeket, ráadásul adókedvezményeket is kínál az újonnan érkezőknek – szinte minden olyan jogi feltételnek megfelelt, amelyet a Praxis tagjai be akartak építeni új városukba.

Dél-amerikai Svájc-hangulata is van... nagyszerű hullámokkal és elegendő természeti szépséggel ahhoz, hogy vonzza a kreatív szakembereket és a munkanélküli techvezetőket, mert a mesterséges intelligencia el fogja venni az összes munkahelyet

– vélekedett Brown.

Leonardo Costa uruguayi ügyvéd és adójogász azt mondta, az elmúlt években egyre több európai és észak-amerikai vásárolt ingatlant Uruguayban, részben mert az ország távol esik a világ más részein tapasztalható zűrzavartól. Például Martin Varsavsky, egy spanyol–argentin techvállalkozó ranchot épített az argentin Mendozában, amely szerinte potenciális menedékhely lenne egy újabb világháború esetén. A Praxis a jövőbeli városállamát folyamatosan fejleszti, mesebeli definíciója szerint lakói „izmos kereskedőkből, kigyúrt harcosokból és nagyon sovány papokból” állnak majd, különleges jogi és szabályozási környezettel.

Brown a nyugati esztétikára helyezi a hangsúlyt, és Nietzsche gondolataival írja le a társadalmi hierarchiákat és a harci erényeket. Nem tartja magát sem demokratának, sem jobboldalinak, sőt az egész jobboldali-baloldali politikai keretrendszert „nagyon boomernek” tartja. Bírálói szerint neki és a többi techesnek nagy ambícióik vannak, rengeteg pénzük, óriási egójuk, de kísérletük nem sikerülhet. Ezt állítja Raymond Craib, a Cornell történelemprofesszora, aki könyvet írt a libertáriusokról, a piacvezérelt enklávék létrehozására tett kísérletekről. A Praxisról szólva azt mondta:

Sosem tudom megállapítani, hogy ez a kritikusok hergeléséről szól, vagy igazi kísérlet...

Tavaly Uruguay elnöke, Yamandu Orsi egy látogatás során „nagyon innovatív projektnek” nevezte a +Coloniát, a Río de la Plata partvonalának közel nyolc kilométeres szakaszán épülő elegáns, intelligens ökovárost. Mivel Montevideótól és Buenos Airestől nincs messze, lehet stratégiai, határokon átnyúló központ, ami azt is felkínálja a lakosoknak, hogy választhatnak az uruguayi és az argentin jogi és adózási szabályok között.

(Borítókép: Illusztrációnkon Punta del Este és az Atlanti-óceán látképe látható naplementekor Uruguayban. Fotó: LuckyViks / Getty Images) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!