Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

A közösségi média növeli a depressziót

2018.11.12. 12:28

A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben – derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló első kísérleti tanulmányból, amelyet a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt.

A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái arra a három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében – írja az MTI.

A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen osztották két csoportra: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kellett korlátoznia a Facebook, Snapchat és Instagram használatát. A következő három hétben a résztvevőknek képernyőfotókat kellett készíteniük az iPhone-juk akkumulátor-használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazások mennyi ideig voltak használatban.

Az adatok fényében Hunt és kollégái megnézték, hogy az egyes résztvevőknél többek között milyen mértékű volt FOMO (azaz a félelem, hogy kimaradnak valamiből), a szorongás, a depresszió és a magány érzése.

Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén

– mondta Hunt.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat, de hasznos lehet korlátozni ezek használatát.

A közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. "Amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja" – magyarázta a kutató.

Bár a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platformokon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, Hunt szerint az eredményekből mégis kirajzolódik két olyan konklúzió, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat:

  • Először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. "Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően" – magyarázta Hunt.
  • Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak.

Azt ugyanakkor Hunt szerint se tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi platformok és korcsoportok esetében, illetve eltérő körülmények között is érvényesek-e, ennek megállapításához további kutatások szükségesek.

A közösségi média és a depresszió kapcsolatával, illetve az erről szóló kutatásokkal korábban ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.