Magyar H5N1-vakcina milliárdokból

Egy magyar orvosok fejlesztésével készült madárinfluenza-vakcina meggyõzõ eredményeket hozott gyerekeknél, adta hírül pár hete a Reuters. A világsajtót is megjáró hírû kutatást az azóta már megszüntetett Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben, a kórház betegein végezték dr. Vajó Zoltán vezetésével és az Országos Epidemiológiai Központ ellenõrzésével.

Négybõl három gyereknek teljes védettség

A magyar orvosok tizenkét, kilenc és tizenhét év közötti gyermeken próbálták ki a H5N1 vírustörzs ellen védõ, Fluval fantázianevû vakcinát. Kicsinek tûnhet ez a minta, de ez volt az elsõ alkalom a világon, hogy gyerekeknek adtak be ilyen szert. Ennek az az oka, hogy a gyerekek érzékenyebbek a vírusra, és máshogyan reagálnak rá, mint a felnõttek. „Ilyenkor mindig kicsiben kezdik el a teszteket, mert nem lehet elõre tudni, hogy lesz-e komplikáció. Még ezt a tizenkét fõs mintát is nagyon nehéz volt engedélyeztetni, és ez a minta is jelentõs elõrelépés ahhoz képest, hogy korábban egyáltalán nem végeztek el ilyen próbákat” – magyarázta a kutatást vezetõ dr. Vajó Zoltán.

A gyerekek egy adag vakcinát kaptak, utána 180 napig gyűjtötték róluk a vizsgálati adatokat. Ezalatt nem tapasztaltak mellékhatásokat, és a vakcina mûködött: a szerokonverzió, illetve a szeroprotekció szintje 75 százalékos volt. A szerokonverzió az a jelenség, amikor a szervezet észleli az oltóanyagot, és intenzíven ellenanyagot termel ellene, a szeroprotekció nagyjából annyit tesz, hogy a szervezet „megjegyzi” az adott kórokozót, eltárol némi ellenanyagot, és ezáltal védett lesz.

A 75 százalékos eredmény tehát azt jelenti, hogy a minta háromnegyede teljesen védetté vált (az oltás hatékonyságát a vér ellenanyagszintjének megmérésével vizsgálták). „A maradék 25 százalék esetében is nagyon jó az esély arra, hogy ha ezek az emberek el is kapják a betegséget, sokkal enyhébb lefolyással esnek át rajta, mint aki nem kapott oltást” – mondta a kutatásvezetõ. A kutatásról közölt tanulmány egy gyermekgyógyászati szaklap, a Pediatric Infectious Disease Journal decemberi számában jelent meg.

A Fluvalt korábban már sikerrel tesztelték felnõtteken is. 2007-ben Vajóék 146 felnõttön próbálták ki a vakcinát, hasonlóan biztató eredményekkel, és a kutatást az Egyesült Államok járványügyi intézetének újságjában publikálták. Komoly mellékhatások ebben a kutatásban sem fordultak elõ, csak néhányan panaszkodtak arra, hogy pár napig fájt az oltás helye.

Járvány bármikor?

A madárinfluenzának több száz vírustörzse ismert, ezek új mutációi néhány évtizedes idõközökkel világméretû járványokat okoznak. Legutóbb 1957-ben, majd 1967-ben volt ilyen járvány, ezeket a vírus H1, illetve H3N2 ága okozta, és több mint egymillióan haltak bele a betegségbe. A legsúlyosabb influenzajárványt eddig a spanyolnáthaként ismert H1N1-vírusmutáció okozta, 1918-ban ötvenmillióan estek áldozatául.

A vírusszakértõk egyetértenek abban, hogy bármikor kitörhet egy újabb világméretû járvány, legnagyobb valószínûséggel akkor, ha a H5N1 vírustörzsnek megjelenik egy emberrõl emberre is terjedõ, és esetleg más vírusokkal kombinálódott, fertõzõbb mutációja. A H5N1 törzs elõször 2003-ban bukkant fel Ázsiában, azóta a vírus világszerte háromszázmillió szárnyast pusztított el.

A nem mutálódott H5N1 vírus igen ritkán fertõz meg embereket, de ha mégis elõfordul, a betegeknek nincs sok esélyük: 2003 óta eddig 385 fertõzöttet regisztráltak, közülük 243-en belehaltak a kórba. David Nabarro, a madárinfluenza elleni fellépésért felelõs ENSZ-koordinátor júniusban úgy fogalmazott, hogy „a H5N1 olyan, mint a parázsló erdõtûz”, amely bármikor feltámadhat. A H5N1 felfedezésekor kitört pánik azonban már lecsillapodott, a világ 160 országának – így Magyarországnak is – kész tervei vannak egy esetleges járvány megfékezésére.

A kérdés, hogy konkrétan a H5N1 törzs mekkora fenyegetést jelent, megosztja a tudósokat. 2006-ban Kisari János állatorvos virológus, az MTA doktora többször kifejtette a nyilvánosság elõtt, hogy mivel a H5N1 vírusra kizárólag a madarak fogékonyak, nem sok értelmét látja egy H5N1-vakcina kifejlesztésének. „Nagy hisztéria volt pár éve, de emberi értelemben nem volt járvány. Bizonyos körök meglovagolták a pánikot itthon is, de a H5N1 nem olyan jelentõs veszélyforrás, mint sokan hiszik” – mondta kérdésünkre dr. Pálfi Vilmos, az Országos Állategészségügyi Intézet Virológiai Fõosztálya fõosztályvezetõje. „Általában véve esedékes a következõ pár évben egy nagy járvány, de ha ez bekövetkezik, korántsem biztos, hogy H5N1-bõl indul majd.” Pálfi szavait erõsíti, hogy nemrég megjelent egy újabb madárinfluenza-vírustörzs, a H9N2, ami egészen kicsi módosulással képes fertõzni és terjedni, de szerencsére ez nem olyan virulens, mint a H5N1. Bár Hongkongban már megfertõzött négy kisgyermeket, csak enyhe lefolyású betegséget okozott. Pálfi szerint az influenzavakcinák általános gyártási technológiáját érdemes fejleszteni.

Többen nem értenek egyet az állategészségügyi szakemberekkel. „A H5N1 gyûjtõnév, olyan vírusról van szó, aminek minden évben új változata tûnik fel. Bevett módszer, hogy mindig az elõzõ évben felfedezett változatból készítenek vakcinát a következõ évre” – mondta megkeresésünkre az egyik legnevesebb magyar immunológus, aki viszont neve elhallgatását kérte, mert amikor megtudta, hogy a Fluvalról van szó, annyit mondott, hogy „nem akar ebbe belekeveredni”. A szakértő szerint ha esetleg kitör egy járvány, kipróbálják a legutóbbi vakcinát, amíg az új mutációból is elkészül az oltóanyag. Vajó úgy véli, a magyar vakcina modellértékû egy új, eddig ismeretlen törzzsel készült oltás kifejlesztésére. „Ugyanazzal a technológiával készült, mint a szezonális influenzaoltás, csak ki kell cserélni benne egy vírust, és máris egy másik vakcináról van szó" – fogalmazott.

Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint sem múlt még el a H5N1-veszély. A szervezet honlapján a vírust jelenleg hármas kategóriába sorolja a járványveszélyt jelzõ skáláján. A legmagasabb kategória a hatos, a hármas pedig azt jelenti, hogy a vírus nem, vagy csak igen ritkán terjed emberrõl emberre. A szervezet folyamatosan figyeli a H5N1 felbukkanását, legutóbb februárban jelentett két újabb megbetegedést Vietnamból (később mindkét beteg meg is halt).

Egy szuri, és kész

A H5N1-veszély jellemzõen azokban az országokban nagy, ahol nem kellõen ellenõrzöttek az állattartási szabályok, és azokra az emberekre, akik sokat érintkeznek baromfikkal. A magyar fejlesztésû szer ez ellen a vírus ellen véd, egészen egyedülálló módon: egyetlen oltás elég a védettséghez. Más kutatók is készítettek már H5N1-vakcinákat a világon, de ezek alkalmazásakor szükség van még az elsõ oltás után néhány héttel legalább egy emlékeztetõ oltásra. Egy világjárvány kitörésekor néhány hét több százezer fertõzöttet jelenthet.

Vajó szerint a magyar vakcina titka az, hogy míg a többi vakcina csak a vírus egyes darabjait tartalmazza, addig a Fluval a komplett vírust, emiatt erõsebb a szervezet immunválasza. Ezzel lehetnek összefüggésben Vajó doktornak és csoportjának legújabb kutatási eredményei is, amelyek az Egyesült Államok mikrobiológiai társaságának hivatalos lapjában jelentek meg. Eszerint a magyar vakcina a H5N1 mutációi ellen is védelmet nyújthat: a kutatók három mutálódott vírust vizsgáltak meg (egy olyat is, amit Magyarországon izoláltak), és a vakcina mindhárom ellen védettséget adott. Ez azért fontos eredmény, mert mint említettük, ha kitör egy világjárvány, azt is mutáció fogja okozni. Nem biztos, hogy ez H5N1-vírus lesz, nem biztos, hogy a vakcina védeni fog ellene, de Vajó szerint jó esély van arra, hogy a beoltott betegek könnyebben megküzdjenek a kórral.

Az engedélyezési procedúra évekig tart, még most is hátravan néhány kísérlet a tömeges gyártás beindítása elõtt. A svábhegyi klinika megszûnése után a Debreceni Egyetemen kutató és tanító Vajó és kollégái most éppen egy ötszáz fõs vizsgálatot zártak le, és a világon elõször azt is elemzik, hogy az idõs emberek hogyan reagálnak H5N1-vakcinára. „Bár ezeket a kutatási eredményeket még csak részben publikáltuk, úgy tûnik, az idõsek körében is 75 százalékos a teljes védettség aránya” – árulta el a kutató.

Kétmilliárdos támogatás

A vakcinához kötõdõ tudományos eredményeknél hangosabb volt a sajtóban az üzleti háttér visszhangja. A vakcina magyarországi gyártója, az Omninvest Development Kft. 2006-ban, az elsõ klinikai vizsgálatok indulásakor azzal hallatott magáról, hogy egy pályázaton egyedüli indulóként kétmilliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati alapjából. Több lap – például Minõségi Újságírásért Díjat nyert cikkében a Figyelõ – azt kifogásolta, hogy az Omninvest tevékenysége nem eléggé átlátható, a Pilisborosjenõn, 743 millió forint tõkével jegyzett céget ugyanis 98 százalékban egy ciprusi offshore cég, a Sumpter Pharmaceuticals Ltd birtokolja (2 százalékban az Omninvest ügyvezetõje, Laczkó Tamás a tulajdonos). A Sumpter gyógyszerészeti körökben nem ismert, honlapja nincs, címe egy iroda, ahol más hasonló fiókcégeket bejegyeznek.

Az Omninvest-sztori még pikánsabb lett, amikor az akkori egészségügyi miniszter, Rácz Jenõ bejelentette, hogy a támogatás többszörösen megtérülhet: a kétmilliárdos támogatással együtt járó vállalás volt ugyanis, hogy az Omninvest a vakcina értékesítése során termelõdõ haszon 14 százalékát az államnak adja. Rácz akkor úgy fogalmazott, hogy a biznisz akár 500 milliárd forintos bevételt jelenthet az államnak. Ehhez az Omninvestnek 3,5 billiós forgalmat kellett volna produkálnia, ami nem tûnt reálisnak.

Ráadásul, ahogy a Bloomberg hírügynökség fogalmazott cikkében, egy iraki sejk árnyéka is rávetült a madárinfluenza-bizniszre: Szemir Szabih Kelil al-Dulaimi, aki 2002-ben azzal vált ismertté, hogy Mátyásföldön iraki ellenkormányt alapított, bejelentette, hogy cége, a Bagdadban bejegyzett IIG Holding huszonkilenc országra érvényes, a Fluval H5N1-vakcina elõállítási technológiájára vonatkozó kizárólagos hasznosítási jogot szerzett. Ezen kívül a Bloomberg cikkében a WHO egy szakértõje, Klaus Stöhr még az oltóanyag hatásosságát is kétségbe vonta mondván, a vakcinát nem ellenõrizte független nemzetközi kutatócsoport.

Tudományosan megalapozott

A 2006-os sajtóhadjárat óta eltelt majdnem három év, és az Omninvest ezalatt több kétes ügyben tisztázta magát. Az iraki sejkkel például még 2006-ban megszakították az együttmûködést, az Omninvest szóvivõje, Németh Zsolt szerint azért, mert az IIG Holding nem tudott eredményt felmutatni.

A vakcina tudományos hátterét illetõen is tisztult a kép. A Fluval H5N1 szuszpenziós injekció 2007. szeptember 27-én végleges nemzeti engedélyt kapott az Országos Gyógyszerészeti Intézettõl – tudtuk meg Szabó Franciskától, az OGYI sajtóreferensétõl. Szabó hangsúlyozta, hogy a vakcinagyártásnak rendkívül szigorú nemzetközi szabályai vannak: „Az OGYI az engedélyeztetés során ez alapján ellenõrzi a gyártási körülményeket, továbbá a különbözõ Európai Uniós útmutatók, illetve az Európai Gyógyszerkönyvön alapuló minõség és a vakcináknál speciális hatásosság meglétét.” Az OGYI munkatársa Vajóék most közölt kutatására is kitért: „Jelen esetben gyermekindikáció-bõvítésrõl van szó, tehát a szer alkalmazását terjesztik ki gyerekekre. Ez bevett eljárás minden olyan gyógyszernél, amelyet gyermekeken is alkalmazhatnak. Ilyenkor nem új engedély születik, hanem az eredetit módosítjuk.”

A nemzetközi vizsgálatok is megtörténtek, éppen a WHO egyik kiemelt referencialaboratóriumában, az angliai National Institute for Biological Standards and Control-ban (NIBSC). „Megvizsgálták a Fluval H5N1 készítményünkkel beoltott személyekbõl származó vérsavót, amely vizsgálat visszaigazolta a saját mérési eredményeinket az immunválasz vonatkozásában. Ennek alapján kaptunk felkérést az NIBSC-tõl, hogy biztosítsunk alapanyagot a H5N1-es antitestek méréséhez szükséges nemzetközi standard kidolgozásához, aminek eleget is tettünk. A H5N1-es vakcina kapcsán felmutatott magyar szakmai eredmények nemzetközi elismertsége megkérdõjelezhetetlen” – fogalmazott az Omninvest-szóvivõ Németh Zsolt kérdésünkre. A fent említett Klaus Stöhr aggodalma tehát alaptalannak bizonyult, olyannyira, hogy – mint azt Margaret Chen, a WHO elnöke bejelentette – az Omninvest 2007 nyarán be is került a WHO egy vakcinaprogramjába, amelynek értelmében a cég részt vesz a szervezet vakcinakészletének feltöltésében. A készletbõl elsõsorban a H5N1-vírussal sújtott fejlõdõ országoknak adnának.

Korábban többen kifogásolták, hogy a Fluval H5N1-nek egyelõre csak magyar törzskönyve van, az EU gyógyszerészeti intézete, az EMEA nem vizsgálta be a készítményt. Vajó szerint ennek egyszerû a magyarázata: a vakcinabizniszben az európai piacot már letarolták, az Omninvest elsõsorban a Közel-Keleten keres külföldi kapcsolatokat, ezért nem veszõdtek az EU-s törzskönyvvel. Ez logikus, hiszen a madárinfluenzában leginkább érintett országok Indonézia, Vietnam és Egyiptom. Egyébként Ázsiában nemcsak a konkrét vakcinával, hanem a gyártási technológiával is házalnak. „Az oltóanyagot általában minden országban csak a szükséges hatósági engedélyek birtokában lehet forgalmazni (a szükséges engedélyek beszerzési eljárása jelenleg 9 országban zajlik). A nemzetközi piacokon késztermékkel több cég is jelen van, technológiát viszont csak az Omninvest kínál hasznosításra. Mivel cégünk a nagy multinacionális cégekhez képest csak korlátozott számban képes oltóanyagot elõállítani, ezért a hangsúlyt a technológiatranszferre helyezzük, ami meggyõzõdésünk szerint hosszú távon megnyugtatóbb megoldás egy adott ország számára, mint az ismétlõdõ termékbeszerzés” – magyarázta Németh.

Az Omninvest gyártókapacitása egyébként heti 500 ezer adag vakcina, ami egy járvány esetén elegendõ lenne a magyar lakosság ellátására, de nagy tételben történõ exportálásra kevés. Fõként úgy, hogy a cég a gyártósorokon – egyedüliként az országban – szezonális influenza elleni vakcinát is gyárt (Fluval AB néven).

Mire ment el kétmilliárd forint?

A kutatásban érintett egyik szakember szerint a sajtóhadjáratot több konkurens gerjesztette. „Az Omninvest, sõt az a tény, hogy Magyarország képes saját influenza-oltóanyagot elõállitani, nagyon nagy szálka az ezzel foglalkozó néhány jóval tõkeerõsebb és befolyásosabb multinacionális cég szemében” – mondta a neve elhallgatását kérő tudós. „Két külön dolog a tudományos siker, és az, hogy mit kezdenek vele. Lehet, hogy ez utóbbi sokaknak nem tetszik. De ezt nem jó összemosni, önnek tulajdonképpen két cikket kellene írnia.”

Bár sok korábbi aggály feleslegesnek bizonyult, a ciprusi offshore cég szerepe most is nehezen magyarázható, illetve az állami támogatás körül is sûrû még a köd. Az Omninvest megkapta a teljes kétmilliárd forintot, de még mindig nem tudni, mire költötte. „A pályázati pénzeszközök felhasználásához kapcsolódóan készültek részjelentések, illetve egy összefoglaló jelentés is, amelyet a pénzügyi és szakmai elbírálásra kijelölt testület elfogadott. Természetesen a pénz felhasználására vonatkozó tételes elszámolási dokumentum nyilvános, azt már több kollégája korábban megtekinthette az NKTH-nál.” – fogalmazott Németh Zsolt. Ki is kértük az NKTH kommunikációs fõosztályától ezt a dokumentumot, a hivatal pedig az alábbi táblázattal tett eleget válaszadási kötelezettségének.

A publikus dokumentum tehát valóban tételes, de részletesnek a legnagyobb jóindulattal sem lehet nevezni. Az NKTH érintett szakmai főosztályának állásfoglalása szerint azért csak összesített adatok szerepelnek, mert külön készült egy szakmai és egy pénzügyi beszámoló, de ez utóbbi részletesen csak az előbbivel értelmezhető, az viszont üzleti érdeksérelmek elkerülése miatt nem publikus. Részletes nyilvános dokumentum tehát nincs, holott ez nyilvánvalóan ellentmond a közérdekű adatok tájékoztatásáról szóló törvénynek. A hivatal egyébként kérdésünkre is megerősítette, hogy elfogadták az Omninvest beszámolóját.

Jobb híján így megint az Omninvesthez fordultunk, ahol elmondták, hogy a 2 milliárd forint támogatás a személyi jellegű és a dologi ráfordításokat fedezte. (Az immateriális javak a kutatási tevékenység során előállított szellemi termékeket, jogokat, szabadalmakat takarják, ezekre a cég saját forrásból biztosította a pénzt.) A személyi kiadások a projekten dolgozók bérét és a költségvetésbe befizetett járulékait tartalmazza, dologi ráfordítások címén pedig Németh szerint az alábbi tételek szerepeltek: ütemezett kutatási, fejlesztési költségek, az ipari kutatási és termelési folyamatba épített vizsgálati eljárások, műveletek protokolljának kidolgozási, illetve a termék ellenőrzésére, minőségbiztosítási protokolljának kialakításához szükséges költségek, valamint a termék előállításához és az ellenőrző vizsgálatokhoz szükséges és felhasznált alap-és segédanyagok, az élőmunka költségei, a validálási és valamennyi vizsgálati ráfordítás. A dologi költségek közé tartoznak továbbá a fejlesztéshez igénybe vett speciális szakértők, a szükséges szolgáltatások költségei és a hatósági díjak értéke is. „A pénzügyi beszámolóhoz tartozó személyre szóló, illetve a dologi kiadásokra lebontott részletes kimutatásokat nem kívánjuk nyilvánosságra hozni” – csatlakozott Németh az NKTH-hoz, hasonló érveket hozva fel.

Vagyis a hivatal és a cég szerint a nyilvánosságnak semmi köze ahhoz, hogy pontosan mire ment el az Omninvestnek adott kétmilliárd forint közpénz.

Lassú víz partot mos?

Rácz Jenõ 500 milliárdos víziójából mindenesetre egyelõre nem valósult meg semmi. Mint említettük, a cég a vakcina vagy a technológia értékesítésébõl származó bevétel 14 százalékát visszafizeti, egészen pontosan 10 százalékot a KTI alapba, 4 százalékot az ÁNTSZ-nek. „Az Omninvest naptári negyedévenként tájékoztatja a hivatalt az értékesítésbõl származó bevételeirõl. A kft-nek 2008. december 31-ig ilyen bevétele nem keletkezett” – írta az NKTH válaszlevelében. Ezt Németh is megerõsítette, ugyanakkor közölte, hogy 2008 novemberében az Omninvest technológiatranszferrõl kötött megállapodást az egyiptomi Vacsera állami vállalattal. A cég nem makulátlan múltú – 2006-ban korrupciós botrányba keveredett, a vezetõjét pedig õrizetbe vették –, de mivel Egyiptom egyetlen vakcinagyártója, az Omninvestnek nem volt sok választása a helyi piacon. „Meggyõzõdtünk arról, hogy az ott dolgozó szakemberek képesek megfelelni a sikeres technológiatranszfer kapcsán felmerülõ szakmai kihívásoknak. Tudomásunk szerint a szóban forgó korrupciós botrány nem szakmai kérdésekrõl szólt.” – közölte Németh. Az NKTH szerint az Omninvest úgy tájékoztatta õket, hogy a Vacsera-üzletbõl 2009. második negyedévétõl várható bevétel.

Németh szerint eddig azért nem volt mit átutalni az államnak, mert az Omninvestnek elsõsorban hazai ellátási kötelezettsége van. „Elõször a hazai alkalmazáshoz szükséges összes eljárást és engedélyeztetést folytattuk le. A magyar lakosság megnyugtató védelmének biztosítása után kerülhetett csak sor a külföld felé történõ nyitásra” – fogalmazott a szóvivõ.