Az ember miatt színesebbek a háziállatok

A címlapról ajánljuk

Kapcsolódók (5)

Rózsaszín delfint fotóztak

Az állat fajának albínó változata, évek óta egy louisianai tóban él.

Nem fogadnak embereket

Majkának tönkrement a térde, ezért az orvos levágta és újrafarigcsálta a csontot. Szerencse, hogy Majkának van még három lába. Kutyarehabilitációs lehetőségeket teszteltünk.

Szürke gémek költöztek az állatkertbe

Csapatosan fészkelnek az amúgy szabadon élő védett szürke gémek a fővárosi intézményben.

Kétszáz éve született Charles Darwin

A korszakalkotó tudós által megalkotott evolúcióelmélet ma is viták kereszttüzében áll.

Megtalálták a legegyszerűbb állatot

Az eddigi vélekedésekkel szemben nem a tengeri szivacsokra, hanem a korongállatokra hasonlíthatott az első állat.

A háziállatok szőrének színe és mintázata sokfélébb, mint a vadon élő rokonaié. Ennek okait kutatták svéd tudósok.

Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a vadon élő állatoknak álcázniuk kell magukat mind prédájuk megközelítése, mind a rájuk vadászók előli rejtőzködésük végett. Voltak olyan tudósok is, akik szerint a sokféleség a háziasítás eredménye, mivel az erős szelekciónak kitett állatok magatartását meghatározó gének befolyásolják szőrük színét és mintázatát is.

A svéd kutatók azonban kimutatták, hogy a fő ok az ember által megvalósított tudatos kiválasztás. Megvizsgálták a MCIR-nek elnevezett kulcsgént, amely felelős az állatok színének variációiért, és ezt dokumentálták lovakban, macskákban, sertésekben, kutyákban. Majd összehasonlították a sertésekét a vaddisznóékkal. Bár sok génmutációt találtak mindkét fajtában, ezek nem jártak a vaddisznó színének változásával: fekete-barna maradt, mert ez a szín felel meg a legjobban a mimetizmusának (ami megtévesztően tökéletes, alakban és színben való alkalmazkodás a környezethez, a mimikri magasabb foka). A házi sertésnél viszont ezek a génmutációk egyben színük megváltozásával is jártak. Az azonban, hogy ezek a színek megmaradtak és sokasodtak, annak tudható be, hogy az ember tudatos szelekcióval erősítette azokat.

Magyarázat lehet erre, hogy amikor 10 ezer évvel ezelőtt az ember állattenyésztésbe fogott, könnyebb volt azokat az állatokat megismernie, amelyek színükben különböztek a vadon élő fajtáktól. De az is lehet, hogy már az akkori embernek is tetszettek a biológiai újdonságok, amelyeket a természet kínált és elősegítette terjedését. Ez történt például a fehér lóval, vagy a növényzetnél a fehér szőlővel. Igaz, hogy több ezer év alatt alakultak ki ezek a különbözőségek, mégis, a természetes evolúcióhoz képest gyorsan. Mezopotámiában például már 5 ezer évvel ezelőtt is voltak fehér, fekete, tarka háziállatok.